2021.augusztus 26-án a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében (Svábhegyi Csillagvizsgáló), a Tudományos Újságírók Klubja által rendezett ünnepségen - 2017 után ismét - én is átvehettem a Juhari Zsuzsanna-díj elismerő oklevelét a Contrapasso facebook oldal és a contrapasso2.blog.hu oldalak szerkesztéséért. Hálásan köszönöm ezt a nagy megtiszteltetést, különösen úgy, hogy én magam ezúttal nem is pályáztam a díjra, hanem egy olvasóm jelölt.

A díj nemcsak annak elismerése, hogy érdemes írnom, de felelősség is. Ezentúl még alaposabban, precízebben kell munkálkodnom akként, hogy a divat-tánc-és zenetörténet iránt érdeklődők mindig találjanak érdekes és hiteles tartalmakat itt a blog oldalon is, a facebook-on is és az Instagramon is. Továbbra is törekedni fogok arra, hogy mind a muzeológusok, művészettörténészek, tanárok, történelmi újrajátszók, zenészek, táncosok, és mindazok találjanak izgalmas olvasnivalót nálam, akik csak a napi munka után szeretnének egy kicsit kikapcsolódni. Még egyszer köszönöm. 

Egyúttal sok szeretettel gratulálok a díjazottnak, Bíró Dánielnek az "ElbidaProjekt, Antik útikalandok a könyvespolcon" (elbidaprojekt.hu) című igazán színvonalas, érdekes és tartalmas weboldal szerzőjének  és mindazoknak, akik szintén elismerő oklevelet kaptak e jeles napon. 

 Az eseményről felvétel is készült, amelyet ide kattintva lehet megnézni: TUK díjátadó 

 A fénykép forrása: saját fotó 

Az esküvő minden korban kiemelkedő eseménynek számított, amely nemcsak egy családjogi aktus volt, hanem két ember fogadalma is, hogy kitartanak egymás mellett jóban rosszban egy életen át. (A képen:Ilona waldeck-pyrmonti hercegnő,amikor 1882-ben hozzáment Lipót brit királyi herceghez.)

Kétségtelen, hogy a menyegző főszereplője a menyasszony. Elsősorban őrá kíváncsi mindenki. Szép-e? Csinos-e? Nézik, milyen a frizurája, milyen a virágcsokra és nem utolsó sorban, milyen a ruhája. Manapság a fehér menyasszonyi ruha a legdivatosabb. Nem volt ez mindig így, volt idő, amikor a menyasszonyok a legszebb -de nem feltétlenül fehér- ruhájukban álltak az oltár elé.

Francesco Bianchi Buonavita: Medici Katalin és Orleans-i Henrik herceg (a későbbi II.Henrik francia király) házasságkötése 1533-ban.

Viktória királynőben nemcsak a britek uralkodóját tisztelhetjük, hanem a fehér menyasszonyi ruha divatját is neki köszönhetjük. Ő volt az, aki 1840-ben hófehér ruhában mondta ki a boldogító igent szeretett Albert hercegének.

George Hayter: Viktória királynő házassága, 1840.

Innentől kezdve a fehér színű menyasszonyi  ruha - mivel a tisztaság és ártatlanság üzenetével is bírt – általános viseletté vált eme jeles alkalmakkor.

Tegyünk egy kis időutazást, és nézzük meg, hogy a XIX.században, évtizedről évtizedre, hogyan hatottak az aktuális divattrendek a menyasszonyi ruha divatra,  mi volt az igazán népszerű fazon a polgári és magasabb társadalmi réteg körében. A cikkben - annak terjedelmi okai miatt - nem esik szó a nemzeti, helyi szokások alakította esküvői divatról. 

1810-es évek:

A XIX.század első évtizedeiben a mell alól enyhén bővülő fazonú, ún. empire stílusú ruhák voltak divatban, így a menyasszonyi ruhákat is e szerint készítették.

Halvány barack színű menyasszonyi ruha 1812-ből. Rijksmuseum

1820-as évek:

Menyasszonyi ruha,1823. The Metropolitan Museum of Art

1830-as évek:

Az 1830-as évekre a szoknyarész a mell alól a derékra került, melyet széles övvel hangsúlyoztak. A ruhákat  hatalmas - sokszor drótvázzal merevített puffos ujjak uralták. Ez volt a biedermeier időszaka.

Brokát menyasszonyi ruha, 1830-as évek. Augusta Auctions

1840-es évek:

 Már az előző évtized vége felé elkezdődött az a folyamat, melynek eredményeként a női ruhák egyszerűsödni kezdtek. A nagy puffos ujjak divatjára már csak néhány nyári vagy alkalmi ruha rövid, kis puffos ujja emlékeztetett. A nyakkivágás és a derékvonal "V" alakja a karcsú alakot hangsúlyozta. A szoknyarész  szép tartását sok ránccal és esetenként lószőrrel merevített alsószoknyával érték el. 

Viktória királynő hófehér menyasszonyi ruhája. Kensington Palace

Menyasszonyi ruha 1844-ből és a ruha ujjának részlete.The Metropolitan Museum of Art

1850-es évek:

Az 1850-es években a divattörténetbe egy nagyon szép és elegáns időszak köszöntött be, melyet szokás második rokokó korszaknak is nevezni.. Eugénia, III.Napóleon francia császár (uralkodott:1852-1870) hitvese nemcsak szépségéről és eszességéről volt híres, hanem a divat, illetve Marie Antoinette iránti olthatatlan rajongásáról is. Ő hozta divatba a drótmerevítéses, azaz krinolinos szoknyákat, melyek harangként terültek szét. (A drótmerevítéses szoknya egyébként nem először bukkan fel a női ruhatárban, más-más alakú szoknyamerevítővel már a XVI.századtól több alkalommal is találkozhattunk.)  

1856-59-es menyasszonyi ruha modell. 

1858-59-es menyasszonyi ruha modell. The Metropolitan Museum of Art

1860-as évek:

A krinolinos szoknyák mérete bővült, esetenként extrém méreteket is öltött. Ez volt az igazi nagy, több méternyi ruhaanyagot is felemésztő szoknyák időszaka. Majd az évtized végére a harang alakból kissé nyújtott, uszályos fazon lett.  

1865-ös menyasszonyi ruha modell. Museum of Applied Arts & Sciences 

1870-es évek:   

Az 1870-es években a női divat óriásit változott. Charles Frederick Worth divattervező újítása volt az, hogy az addig harang alakú krinolint szűkre szabta, és a hangsúlyt hátra tette, így megszületett a turnűr. Ezt a szerkezetet - egyébként igen találóan - Czuczor Gergely(1800-1866) nyelvtudós "A magyar nyelv szótára" című munkájában csak "fardagálynak" nevezte. A turnűr, kisebb megszakítással, és némi változtatással, de az 1880-as évek végéig tartotta magát. 

1872-74-es menyasszonyi ruha  modell. V&A Museum

1873-as menyasszonyi ruha modell. The Metropolitan Museum of Art 

1880-as évek:

Az 1870-es évek végén, 1880-as évek elején egy-két évig a nők megszabadultak a drótvázas turnűr kényelmetlenségeitől, cserébe a szoknyák igen szűkre szabottak lettek. A derekat pedig a korábbinál is szorosabb  fűzővel karcsúsították.

1880-as menyasszonyi ruha modell. The Metropolitan Museum of Art

Majd ismét visszaköszönt a turnűr:

1889-es menyasszonyi ruha modell. V&A Museum

1890-es évek: 

Ebben az évtizedben a turnűr teljesen elvesztette népszerűségét, és kis farpárnává zsugorodott. A női ruhák új sziluettet kaptak. Ismét visszatértek az 1830-as években olyan divatos nagy sonkaujjak. A derék karcsúságát  lágyan bővülő szoknyákkal  hangsúlyozták. Ez már a La Belle Epoque, a Boldog Békeidők korszaka volt.

1896-os menyasszonyi ruha modell. Tervező: House of Worth. The Metropolitan Museum of Art

 1893-as menyasszonyi ruha modell. Indianapolis Museum of Art

Ha tetszett ez a kis időutazás és még szeretnél divattörténeti témában olvasgatni, ennek a tartalomjegyzéknek a segítségével kedvedre böngészhetsz.

Az 1850-es évek igen mozgalmasan teltek. Európa ekkorra már túl volt az  Európán végig söprő forradalmakon, és a kolerajárványokon, dúlt a Krími háború, miközben Észak-Amerikában  készülődött a polgárháború. Nálunk Magyarországon pedig a Bach-korszak időszakát élték. A brit birodalomban Viktória királynő uralkodott (1837-1901). Franciaországban pedig 1852-ben a korábbi köztársasági elnök, Charles-Louis Napoléon Bonaparte III.Napóleon néven császár lett (uralkodott:1852-1870). (A fenti képen: Franz Xaver Winterhalter: Anna porosz hercegnő portréja,1858.) 

A francia császár hitvese, Eugenia de Montijo (1826-1920) híresen szép nő volt, aki eleganciájával, biztos stílusérzékével divatot teremtett. Így ezekben a sorsfordító időkben a divatvilág ismét Párizsra figyelt. Az ifjú császárné élen járt az újabb és újabb kreációk viselésében. Európa nemes asszonyai pedig örömmel követték a friss trendeket. A pompát és ragyogást kedvelő 1850-70 közötti divatirányzatot – mivel külsőségeiben nagyon hasonlított a rokokóhoz, második rokokó korszaknak is szokás nevezni.

Franz Xaver Winterhalter: Eugénia császárné portréja, 1857.

Erre az időszakra is elmondhatjuk, hogy az öltözködést befolyásolta a társadalmi hovatartozás, az, hogy milyen napszakban és milyen alkalomra kívántak felöltözni. Most itt, ebben a cikkben, a felsőbb társadalmi rétegek általános öltözködési szokásait igyekeztem összegyűjteni. A nemzetiségtől függő sajátosságokat – így a magyar vonatkozású sajátos jegyekkel bíró divatot is, valamint az alsóbb társadalmi rétegek ruházkodási szokásait majd egy másik írásban olvashatjátok.

Biztos vagyok benne, hogy több nőtársamat is ugyanúgy elragad az „ilyet én is szeretnék érzés” egy-egy kosztümös film láttán ,mint engem, amikor pl. a női szereplő kecsesen vonul át egyik szobából a másikba, miközben óvatosan lavíroz földet söprő, nagy szoknyájában. Milyen is volt valójában ennek a korszaknak a divatja? Biztosan olyan irigylésre méltóak voltak ezek a viseletek?

Női viseletek:

A hölgyek finom len anyagú alsóingére szoros fűző került. A fűző igazán karcsú alakot kölcsönzött viselőjének, azonban árnyoldalai is voltak. 1859-ben egy párizsi lap arról számolt be, hogy egy fiatal nő, akit a darázs derekáért irigyeltek a barátnői, hirtelen, egy bált követően meghalt. A boncolás során derült ki, hogy három bordája átfúrta a máját.

The Metropolitan Museum of Art

Augusta Auctions 

Alsóneműként térdnadrágot viseltek, amit még egy pár harisnya egészített ki.

The Metropolitan Museum of Art

Harisnyák a The Metropolitan Museum of Art gyűjteményéből. (1 , 2 )

Ezután következett az alsószoknya.

The Metropolitan Museum of Art

Az évtized első egy-két évében még nem volt általános viselet a fűzőre erősített, szoknyát kitartó, harang alakú abroncs, a krinolin.

Estélyi ruha 1850-ből. Iparművészeti Múzeum, Budapest

A fáma szerint a krinolin harmadik virágzása ( hiszen már nem először bukkant fel a divattörténetben) annak volt köszönhető, hogy Eugénia császárné rajongott Marie Antoinette-ért és koráért, valamint 1855-ben várandós lett és szerette volna növekedő pocakját eltakarni. Hogy ez igaz-e, nem tudni. 

Krinolin a Godey's Lady's Book and Magazine 1859-es kiadásából.

Az abroncsra egy újabb alsószoknya került, majd esetenként még egy, fodros alsószoknya következett a szebb tartás eléréséért. Az évek során a szoknya mérete egyre terebélyesebb lett, amely tekintélyes anyagmennyiséget követelt az abroncs előállításához is. Egyetlen darabhoz 90 rőf drótra volt szükség. Az extrém méretű krinolinokról ebben a cikkben olvashattok részletesebben:A krinolin és a turnűr

A krinolin formája is változott a húsz év alatt. Eleinte harang formájú volt, majd az 1860-as évek közepe tájékán a felső, deréknál körbefutó drótvázakat kivették, így a szoknya esése alulra terebélyesedővé vált. Az évtized végére pedig – szintén Eugénia császárné „divatdiktátornak” és állandó tervezőjének, Charles Frederick Worthnak köszönhetően a krinolin vesztett bőségéből, karcsúvá vált és a hangsúly a szoknya hátsó részére került.

A felső ruházat igen változatos volt mind anyagában, mind szabásában. Délelőttre inkább az egyszerűbb szabású ruhákat, míg délutánra az élénkebb színű, nagyobb mintás öltözeteket viselték. Mást illett felvenni pl. ha vendégségbe készült valaki és mást, ha vendégeket várt, vagy csak korzózni készült.

Hűvösebb időben zárt fazonú, hosszú ujjú ruhákat, nyáron nagyobb dekoltázsú, rövid ujjú felsőket hordtak. A ruhákat díszítették fodrokkal, rojtokkal, masnikkal, csipkével. A felhasznált textil lehetett selyem, atlasz, finom szövet. Mindenesetre mire egy hölgy minden ruhadarabot magára vett mondjuk egy délutáni sétához, több kilót cipelhetett magán.

A Les Modes Parisiennes 1855 novemberi számából

Journal des Demoiselles 1850-es számából

Délutáni ruha 1852-ből. The Metropolitan Museum of Art

Federico de Madrazo y Kuntz ( 1815-1894): Elizabeth Wethered Barringer portréja 1852.

Jean Auguste Dominique Ingres (1780-1867): Mme Moitessier portréja 1856. 

Láthatjuk, hogy a több rétegű ruha viselése természetes volt az 1850-es évek női divatjában, azonban ahol lehetett, könnyítettek. Pl. ha a ruha nyakkivágása megengedte, ilyen szépen hímzett, kis csipkével díszített áttetszően finom anyagú blúzbetéteket, vagy más néven ingmelleket, chemisette-ket viseltek. Praktikus volt, mert nem kellett egy teljes blúzt magukra ölteni.

The Metropolitan Museum of Art

Ha pedig a ruha ujja könyökig ért,  csipkés,hímzett  ál ujjakkal toldották meg.

The Metropolitan Museum of Art

Az összhatás pedig egy kellemesen konszolidált öltözet lett.

Nasjonalmuseet, Oslo

A báli ruhák anyagukban is és díszítettségükben is messze felülmúlták a hétköznapi viseleteket. A taft, ripszselyem, brokát, moaré, krepp, tüll, muszlin anyagok felhasználásával varrt ruhákra hímzés, gyöngy, fodor, művirág, selyemrojt és egyéb díszítések kerültek. Mély dekoltázzsal készültek, szabadon hagyva a mell egy részét, a vállat és a kart. Feljegyezték például, hogy Eugénia császárné 1859-ben egy bál alkalmával fehér atlasz ruhát viselt 103 fodorral.

Báli ruha 1856-59-ből. The Metropolitan Museum of Art

Aki pedig a császári vagy királyi udvarba volt hivatalos egy estélyre vagy bálba, uszályos ruhát illett felvennie:

Udvari viselet 1857-60-ból. The Metropolitan Museum of Art

Otthon, reggelizéshez vagy egy délutáni teához kényelmes, lazább szabású háziruhát viseltek, amit tekinthetünk a pongyola ősének is. 

Otthoni háziruha kb.1855-ből. The Metropolitan Museum of Art 

Lábukra bőrből, textilből készült lapos, vagy alacsony sarkú félcipőt, bokacipőt húztak az évszaknak megfelelően, otthon pedig papucsot is viseltek.

Selyem bokacipő, The Metropolitan Museum of Art

 Bőr bokacipő, 1850-es évek. V&A Museum

A hölgyek hosszú hajukat különböző kontyokba, fonatokba, csigákba rendezték, azonban sosem érte el a száz évvel korábbi rokokó frizura méreteit.

vk.com/blosh

.A ruha kiegészítői nemcsak a gyöngy és nemesfém ékszerek, legyezők voltak, de pl. az utcai viselethez hozzátartozott a napernyő, kesztyű, a kalap, vagy főkötő is.

Selyem-tüll főkötő,XIX.század közepe, MFA Boston

Bárkakalap vagy más néven bonnet, kb.1851. The Metropolitan Museum of Art 

Hűvösebb időben meleg vállkendőt, pelerint,bolerót,köpenyt, vagy a krinolin méretéhez szabályozható un. zuávkát vettek fel.

1857. The Metropolitan Museum of Art 

Court Magazine, 1850

Viselettörténeti érdekesség, hogy 1851-ben néhány reformer hangot adott ama nézetének, miszerint a fentebb ismertetett öltözködés mennyire káros a nők egészségére. Elsősorban a szoros fűzőre és a hosszú, súlyos, krinolinos szoknyákra gondoltak. Amerikában Amelia Bloomer és barátnői ezért egy új stílust kívántak meghonosítani. Az ötletet a török nők bő  bugyogói adták, és megszületett a rövid szoknyás, bő nadrágos viselet, a Bloomer kosztüm, amelyet a vállalkozó szellemű nők bátran viseltek nyilvános helyeken is. Természetesen a közfelháborodás nem maradt el, így ez a kezdeményezés néhány év után elhalt. 

Férfi viseletek:

A férfidivat nem követte a női öltözködés túlzásait, sőt ha lehet, még tovább egyszerűsödött. Végképp eltűntek a színpompás ruhadarabok, átadva helyüket a sötét színű, egyszerűbb szabású öltözeteknek. Az alsónadrág térdig vagy bokáig ért, az ing pedig általában comb középig. 

National Trust Collection

V&A Museum

 Térdzoknit hordtak.

The Metropolitan Museum of Art

A kemény galléros fehér inghez hosszú, egyenes szárú nadrágot viseltek. Az ing felett mellényt hordtak, és megjelent a ruhatárukban a praktikus zakó, mely gyakran más színű volt, mint a nadrág. Rendkívül divatos volt a kockás nadrág. A korábban bonyolult nyakravalók is egyszerűsödtek. Kabátjaik gallérja és esetenként az ujja, atlasz- vagy prémborítást kapott.

LACMA 

The Museum at FIT 

V&A Museum 

Lábukon sötét színű, lapos sarkú, bőrből, textilből készült fél- vagy bokacipőt viseltek,

V&A Museum

Egy elegáns úr a bálban a fehér inghez fekete frakkot viselt fekete nadrággal, mint itt a kép jobb oldalán cilinderét szorongató fiatalember.

Gentlemans Magazine

A férfiak frizurája rövid volt, hozzá bajuszt, szakállt, barkót növesztettek. 

vk.com/blosh

Az utcai ruházat kötelező kiegészítője volt a cilinder, de már divatba jött ekkorra az alacsonyabb keménykalap is.

The Metropolitan Museum of Art

Otthoni ejtőzéshez, újság olvasgatáshoz, szivarozáshoz, pipázáshoz, kényelmes házikabátba bújtak, lábukra hímzett, puha papucsot húztak és a fejükre kis kerek, hímzett, bojtos sapkát tettek. 

L'Eligant,1854. Digital Collections The Metropolitan Museum of Art

Házikabát. Manchester Art Gallery. 

Az 1850-es évekből szerencsénkre már számos fotográfia maradt ránk. Befejezésül ezekből válogattam néhány különlegeset: 

Sissi, azaz Wittelsbach Erzsébet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja, 1857-ben.

 Viktória brit királynő és Albert herceg az 1850-es években. (Wikipedia)

Eugénia francia császárné 1856-ban. (Wikipedia)

 Kapcsolódó cikkek: Az 1840-49 közötti divatról itt olvashatsz. Ha pedig további divattörténeti érdekességeket keresel, ebben a tartalomjegyzékben kedvedre válogathatsz.

Felhasznált irodalom: Képes Divattörténet, Corvina kiadó 1977.

Nyáron a statisztikák szerint sokkal több az esküvő, mint más évszakban. Egy ilyen eseményt mindenki életre szólónak tervez, ezért igyekszik is emlékezetessé tenni. Már előző évben megjelennek a divatkatalógusok jövő évi menyegzői ruha trendjei, amiből a különleges alkalomra készülők tájékozódhatnak a legfrissebb menyasszonyi ruha és vőlegényi öltöny divatról, a koszorúslány öltözetekről és az örömanyák is kiválaszthatják a kedvük szerinti ruhát. (A fenti képen: Betty Garst Chanel csipkés esküvői ruhában kb.1930-ban.Vanity Fair, https://hu.pinterest.com/pin/432627107954672102/ )

Valljuk be őszintén, az esküvőkön mindenki először a menyasszonyra kíváncsi, milyen a ruhája, frizurája, csokra, stb. Csak utána terelődik a figyelem a vőlegényre, s ekkor is leginkább azt lesik, mennyire lelkes.

Nem volt ez másképp régen sem. Milyenek is voltak a divatos esküvői ruhák nagyanyáink, dédanyáink korában? Arról, hogy mióta fehér a menyasszonyi ruha, és mit viseltek az arák 1840 és 1920 között, a sorozat első részében, a „Régmúlt idők menyasszonyai” című cikkben olvashattatok.

A következő képes összeállításban pedig azt nézzük meg általánosságban, milyenek voltak az esküvői ruhák 1930 és 1990 között. (Azért általánosságban, mert az esküvői ruhák is sokfélék voltak, függtek a viselőjük társadalmi, anyagi helyzetétől, és az adott régió szokásaitól is, ami olyan változatosságot eredményez, hogy lehetetlen a cikk keretein belül bemutatni.)

1930-as évek: 

Ekkoriban a ruhák szabásvonala követte a női test idomait, és a visszafogott stílus volt a jellemző: 

 Marina Dmitrij hercegnő Chanel esküvői ruhában 1932-ben 

Ez is egy Chanel modell 1931-ből.

(https://hu.pinterest.com/pin/432627107955447422//p) 

Balenciaga,1939-es modell

1940-es évek: 

A II.világháború alatt az öltözködést leginkább a praktikusság és olcsóság diktálta és nem a divat. Azonban a menyasszonyok, ha szerényebben is, de szerettek volna divatosan és szépen felöltözni még ezekben az ínséges időkben is. Ekkoriban a vállak erősítése válltömésekkel, a derékban szűk szabás és a lágy esésű, "A" vonalú fazon volt a jellemző, így a menyasszonyi ruhák is ezen vonalak hangsúlyozásával készültek. A vőlegények gyakran katonai egyenruhában fogadtak örök hűséget.

( igmur.com)

Shirley Temple amerikai színésznő 1945-ös házasságkötésekor.(New York Daily News)

(/https://www.pinterest.es/pin/432627107955447254/strong)

 (<https://www.pinterest.es/pin/345721708889173703//p>)

1950-es évek:

Még az 1940-es évek végén indult hódító útjára a "New Look" divatirányzat, feltehetően a II.világháború okozta szűkös, áruhiányos idők ellensúlyozására. A női ruhák szűk felsőrészekkel és romantikus, óriási bő szoknyákkal készültek, így a menyasszonyi ruhák is, melyekről óhatatlanul az 1850-es 60-as évek krinolinos ruhái juthatnak eszünkbe. A másik véglet, a szorosan befűzött derekú, testhez simuló szűk ruhák, amelyek valószerűtlenül karcsú sziluettet adtak viselőjüknek. 

(https://hu.pinterest.com/pin/432627107955141756/)

 (https://hu.pinterest.com/pin/432627107954667979//p )

Nina Ricci modell, 1957.

  A repkedő bő szoknyák lehettek térd alá érők is : 

(https://www.pinterest.es/pin/437482551302111443//p)

1960-as évek: 

Ebben az évtizedben a női divat sokrétű és változatos lett, így a menyasszonyi ruhák is többféle stílusban készülhettek. Divat lett az egyenes vonalú, a bohókás hippi öltözékekre hajazó virágos motívumos, a rövid, a hosszú, a modern és a romantikus egyaránt. A menyasszonyok viseltek kis kalapokat, fátylakat, virágfüzéreket  vagy ezek kombinációját.

 1963-as modell. (https://hu.pinterest.com/pin/432627107954703729/ )

 (V&A Museum)

Liz Taylor és Richard Burton 1964-ben, az első házasságkötésükkor.

(https://hu.pinterest.com/pin/432627107954702028//p)

1970-es évek:

Az 1970-es években nagy divatja volt a menyasszonyi fátylat széles karimájú, csipke kalappal helyettesíteni. A lágyan, hosszan, tincsekbe rendezett haj keretezte az ara arcát. A menyasszonyi ruhák készülhettek laza hippi stílusban, folklór jegyekkel, klasszikus változatban, sok csipkével vagy éppen fényes anyagokból disco stílusban. A mini és a hosszú változat egyaránt divatos volt.  

( https://hu.pinterest.com/pin/432627107955446757/)

(/https://hu.pinterest.com/pin/432627107955220827/strong)

(http://www.weddingdestinationspecialist.com/leggiblog.asp?id=94/p)

(https://hu.pinterest.com/pin/Abi3a5nnvBBW21UMV_vASiwpw2-NUB0X15tyl95fMDyRbspnbRskHVI/)

1980-as évek:

A nyolcvanas években a menyasszonyok nagy puffos ujjakkal ellátott, habcsók szerű fodrosan omló költeményekbe bújtak, több rétegű hatalmas fátylakkal. Óriás tupírozott frizurák, erős smink és feltűnő ékszerek jellemezték az időszak női divatját, mely az esküvői trendekre is hatással voltak. 

Az évtized talán legemlékezetesebb habos-babos,csipkés, puffos menyasszonyi ruhája Lady Diana Spenceré volt, amelyben Wales hercegének, Károlynak mondta ki a boldogító igent 1981-ben.

Végezetül az alábbi videóban megnézhetitek, mik is voltak a menyasszonyi ruhák legjellemzőbb stílusjegyei a XX.század folyamán: 

Ha szeretnél még divattörténeti érdekességekről olvasni, ebben a tartalomjegyzékben keresgélhetsz kedvedre.  

Bizonyára mindenki szívesen gondol vissza a gyerekkori játékaira, a kis kedvenceire, így például arra a különösen fontos plüssmacira vagy babára, aminek az ölelése könnyebbé tette az álomba merülést.

A gyerekeknek már az őskorban is voltak játékaik a leletek tanúsága szerint, s ez mit sem változott az évszázadok alatt. A játéktörténet egy igen izgalmas és sokrétű téma. Lehet korszakonként vizsgálni, vagy a játék fajtái alapján (pl. babák, ugró iskolák, mondókák, társasjátékok stb.), esetleg társadalmi hovatartozás szerint, hiszen végtelenül gazdag a lehetőségek tárháza.

Azonban ez az írás nem tudományos céllal készült, ezt meghagynám a téma szakavatott tudóinak. A cikkben a XIX.századi és a XX.század fordulójának játékai közül válogattam egy-két érdekességet a teljesség igénye nélkül, kifejezetten csupán azért, hogy a szemet gyönyörködtető részletek nézegetése kellemes kikapcsolódást adjon minden olvasó számára.

Csecsemő és kisded játékok:

Ezüst rágóka, csörgő és síp a Századfordulóról. (Pinterest ) 

Ezüst csörgő a XIX.század második feléből. (Pinterest )

Kis bohócos, ezüst rágóka a XIX.század második feléből. (ebay.com)

Húzható kacsa a XIX.század második feléből. (chairish.com) 

A keljfeljancsi baba őse, női változatban. :)  ( Ruby Lane Vintage )

Cintányéros-dobos bohóc. (Auticva)

 Kirakós játékok tárháza. ( Skinner Auctions )

A nagyobbak játékai:

 A Barbie dédnagymamája. Már az ókori Rómában is játszottak a gyerekek mozgatható kezű és lábú babákkal, így  nem volt újdonság a XIX.század elején, amikor ez az öltöztetős baba készült. (Pinterest)

Ő itt egy különleges ,fából készült baba eredeti kosztümben az 1840-es évekből. Davosi Játékmúzeum. (Theriault's)

(Pinterest)

A Kinder tojás előtt. (Theriault's) 

Mini bolt.  (Pinterest)

Varázslatos babás doboz öltöztethető babával, ruha kiegészítőkkel. (Ruby Lane Vintage)

Ha ide a linkre kattintotok, akkor további érdekes képeket nézegethettek ennek a fantasztikusan részletgazdag babaháznak a belsejéről. (The Henriques House)

Érdekes ötlet ez a tevekaravános szett, meg kell hagyni. (Theriault's)

Játék étkészlet

A tökéletesen felszerelt konyha a Századfordulóról. ( Theriault's )

Mini élelmiszerbolt, ahol nem csak élelmiszereket lehet kapni. ( Pinterest) 

Baba pörgettyű (Pinterest) 

Egyszerű pörgettyű. (Onlinegalleries)

 Ólomkatonák eredeti dobozban. (Spielzeug Museum, Davos) 

Ezeknek az építőkockáknak még a doboza is gyönyörű! ( Pinterest) 

 Egy modern társasjáték a Századfordulóról. (Pinterest)

Türelemjáték (Pinterest) 

Meglepetés doboz. (BBC) 

 Egy játék, amely garantáltan legalább három gyereket lekötött.  Plusz két üléses hintaló. (Pinterest) 

 Amikor a lovaskocsit keresztezték a riksával, azaz pedálos lovaskocsi. (icollector.com)

Forró ballonnal működő mini körhinta. (Maleeha Azeem, flickr.com) 

Felhúzhatós zenélős, biciklizős kismajom 1860-65-ből. ( Morris Museum,Morristown )

 Író,zenélő automata figura, kb.1825-50 közötti időből. (Pinterest)

 Micsoda élmény lehet egy ilyennel játszani! Századfordulós Commedia del'arte bábszínház. ( Ruby Lane Vintage)

 Bábszínház 1890-ből. (Theriault's)

 Számunkra már az is egyfajta játék, hogy kitaláljuk, milyen játékokat tartalmaz a szett. ( Pinterest )

 Táblajáték 1890-ből. ( New-York Historical Society Museum and Library )

 Századfordulós ügyességi játék. ( Chairish)

Egy kicsit későbbi játék szett, de annyira különleges, hogy nem hagyhattam ki. I. világháborús tábori kórházas játék sérültekkel és nővérkékkel. ( Invaluable)

 Végül de nem utolsó sorban itt vannak a gyerekek, akik ezekkel a játékokkal valaha játszhattak.

 Kislány babával, 1860-as évek. (Pinterest) 

 A kép 1865-ben készült. ( készítette: Henry Archibald ) Musée McCord Museum

 1870-es évek. (Pinterest)

 1870-es évek. (Pinterest)

Kapcsolódó témák:-  Gyermekek a ruha szorításában (Gyermekdivat a XVI-XVII.században)

                               - Masnik, loknik és gombos cipők (Gyermekdivat a Századfordulón)

Ha szeretnél még divat-tánc-és zenetörténeti cikkeket olvasni, ebből a tartalomjegyzékből kedvedre válogathatsz. 

A dekoratív művészet, azaz az art deco a XX.század talán legizgalmasabb stílusirányzata volt, mely napjainkban ismét hódít. Vonzó az eleganciája, a szimmetriára törekvése, a letisztult formavilága. Ugyanakkor a tárgyak egyfajta hűvös távolságtartást is sugároznak.

Az art deco stílusirányzat valamikor az 1910-es években bukkant fel és még az 1930-as években is tartotta magát. Fénykora az 1920-as évekre tehető. Geometrikus mintáival és funkcionalista stílusával elsősorban a képzőművészetben és az építészetben, iparművészetben érvényesült. Az art deco gyökerei a szecesszióban keresendők, de az avantgárd különböző irányzatai is közrehatottak a stílusjegyek kialakulásában. Összességében egy semmivel össze nem hasonlítható irányzat született, mely óhatatlanul a divatra is hatást gyakorolt. Nézzünk pár példát, a teljesség igénye nélkül.

Női divat:

 Evelyn Brent amerikai színésznő (1901-1975)

 Különösen a női öltözködésben látványosak és felismerhetők az art deco stílusjegyek. Az 1910-es évek végére a szoknyák megrövidültek, már csak bokáig értek, majd további néhány év elteltével térdig. A derékvonal pedig szépen lassan, az 1920-as években lecsúszott a csípőre. Az egyenes, csőszerű szabásvonal a kamaszos külsőt volt hivatott erősíteni. Az ilyen ruhákon pedig a geometrikus díszítések igen jól mutattak, de a hozzájuk készült különböző kiegészítők, sálak, táskák, ékszerek is a tervezők kiapadhatatlan fantáziájáról tanúskodnak. A következő évtized lágy vonalvezetésű, testhez álló ruhadivatja szintén kedvezett az új stílusnak. Az 1920-as évek divatjával   és az 1930-as évek öltözködési szokásaival egy-egy korábbi blogban már részletesen foglalkoztam, ezeket az évszámokra kattintva olvashatjátok. 

Nappali és estélyi ruhák a 1920-as évekből:

A kép forrása: Augusta Auctions

A kép forrása: Augusta Auctions

Nappali és estélyi ruhák az 1930-as évekből: 

 A kép forrása: McCord Museum, Montreal

A női ruhák kiegészítői: 

Az 1920-as években és a '30-as évek elején, nemcsak a színpadi jelmezekhez, hanem az estélyi és party ruhákhoz is nagyon divatos volt különleges, gyöngyökkel, strasszokkal, esetenként drágakövekkel díszített homlokpántokat és kis sapkákat viselni. Természetesen készültek art deco stílusban is, mint ezek itt:

 Gloria Swanson 1922-ben.

 Loretta Young 1925-ben.

Az art deco minták a harisnyákon és cipőkön is megjelentek:

Még a legegyszerűbb ruhát is fel lehetett dobni egy-egy szép gombbal:

A kép forrása: Ruby Lane Vintage. 

A kiegészítőként viselt ékszerek az iparművészet remekei:

 Ekkoriban már a nők is szívesen hordtak karórákat:

 A kép forrása: Antiques Atlas 

 A női ruházat elengedhetetlen kiegészítői a retikülök:

A kép forrása: Ruby Lane Vintage

Férfi divat:

A férfiak részére inkább a ruházat kiegészítői készültek art deco stílusban, úgymint a mandzsetta gombok, gyűrűk, órák, nyakkendő tűk, zakó kihajtójára kitűzők, öngyújtók stb. 

Forrás: Lang Antiques 

 Forrás: Ruby Lane Vintage 

Forrás: Wearing History 

A David Suchet főszereplésével forgatott Poirot sorozatban a szereplők art deco stílusú ruhákat, öltözék kiegészítőket hordanak. Poirot lakása pedig tipikus példája az e stílusban berendezett otthonoknak. 

Ha szeretnél több divattörténeti cikket is olvasni, ebből a tartalomjegyzékből kedvedre válogathatsz.

Manapság a közösségi média világában misem egyszerűbb, mint egy kattintással az összes ismerősünknek boldog új évet kívánni egy frappáns kép segítségével. Szinte csodabogárnak számít az, aki veszi a fáradtságot és a régi módszert választva, postán, egy szép képeslapot küld.

Pedig a képeslapok még nem is olyan régen igen nagy népszerűségnek örvendtek. Hiszen ezzel köszöntöttük ünnepek alkalmával szeretteinket, tudattuk barátainkkal, hogy éppen hol nyaraltunk, vagy kívántunk boldog születésnapot,névnapot. S természetesen a karácsonyi és újévi jókívánságokat is így küldtük. Talán éppen ezért sokunkban nosztalgikus érzések támadnak egy-egy szépen kivitelezett lap láttán. A képeslapok egyúttal kordokumentumok is.

Gyertek, utazzunk vissza az időben, és szilveszter közeledtével nézegessünk csak úgy, a magunk örömére régi újévi képeslapokat! 

1900-1910:

1910-1920: 

forrás: Nádasdy Ferenc Múzeum

1920-1930: 

1930-1940:

 1940-1950:

1950-1960:

Forrás: gyulaanno.hu

1960-1970:

 Ha szeretnél régi karácsonyi képeslapokat is nézegetni, itt teheted meg. Ha pedig további cikkekre is kíváncsi vagy, ebből a tartalomjegyzékből keresgélhetsz kedvedre valót. 

Ahogyan a mesék szoktak kezdődni, egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Contrapasso Historikus Táncegyüttes. Úgy alakult, hogy 7 évig velük töltöttem minden szabadidőmet, tanultuk a táncokat, készültünk a fellépésekre. Emlékezetes műsorokat, több önálló estet követően azonban a tánccsoport évekkel ezelőtt megszűnt, örökül hagyva rám a teljes ruhatárat.

Kukkantsunk most be együtt a ruhásszekrénybe, nézzük meg közelebbről, mit is rejt! 

Fontos tudni, hogy ezek az öltözetek nem ruharekonstrukciók, mivel nem korhű anyagokból és technikával lettek előállítva. Nem is jelmezek, mert korabeli ábrázolások, festmények alapján készültek. Talán valahová a kettő közé tehetők. (A fenti képen: kiállítás a Diósgyőri Várban 2016.január-februárban.)

Bizánci stílusú uralkodói öltözetek:

A férfi és női viseletek a XII.századot idézik, mert az ebben a korban játszódó szertartásjátékokhoz készültek. Több részből állnak, egy-egy hímzett alsóruha, harisnya, cipő, felsőruházat, nyakdísz, pallium és korona tartozik hozzá. A ruhák megtervezéséhez III.Nikefor és felesége Mária, valamint I.Mánuel komnénosz és neje, Antiochiai Mária ábrázolása adta az alapot. A férfi korona fém. A női korona Aragóniai Konstancia (1172-1222) császárné és magyar királyné halotti koronája alapján készült, mert ez is bizánci stílusú és textil.

Kiállítás a veszprémi Agórában 2016-ban.

XII.századi középkori ruhák:

Ezeket a ruhákat viselték a tánccsoport tagjai, amikor szertartásjátékokban szerepeltek, vagy a középkori táncbemutatók alkalmával. A fiúk egyforma ruházatot kaptak annak érdekében, hogy további kiegészítőkkel (gambezon,láncing,lánc csuklya, sisak, fegyverzet stb.) szerep szerint akár egy királyi testőrséget is meg tudjanak jeleníteni. A lányok ruhái viszont színesek és változatosak voltak, hogy udvarhölgyekként a királynét körülvéve a színpadi látványt fokozzák. Fátylak, harisnyák, köpenyek és cipők tartoznak még az öltözetekhez. A ruhák fazonja korabeli ábrázolásokon alapszik.

Bibliotheque Valenciennes, ms512. XII.század

Kézirat rajz 1150-1200-ból. 

Tours, ms0924, Tourraine vers 1100 (A képek forrása: hrafnheim.fr)

A képek a veszprémi, Agórában készültek, 2016. áprilisában.

Reneszánsz ruhák.

Reneszánsz táncbemutatókhoz készültek ezek az öltözetek, melyeket végül a legjobban tudtunk kihasználni. Alapjuk XV.század végi, XVI.század eleji festmények. A konkrét táncos alkatához és egyéniségéhez a leginkább passzoló fazonok készültek. A cél egyfajta színes színpadi összkép volt, változatos szabású és színű ruhákkal, annak érdekében, hogy a korabeli reneszánsz báli hangulatot jobban meg tudjuk idézni és a nézők tényleg úgy érezzék, visszarepültek az időben.

Fehérvárcsurgó, Károlyi kastély, 2015.február

Női ruhák:

A ruhák anyaga brokát, az alsó ruházaté pedig finom batiszt. A kor divatja szerint a női ruhák szoknyarésze a derék fölött, vagy a mell alatt szabott. A felső ruhákból gyakran kilátszik itt-ott az alsóruha. Az öltözeteket hónalj alatt cipzár és gombok helyett fűzés tartja össze. Kiegészítőnek gyöngyös fátylak, fonatok, hajhálók készültek. A tánc közben fel-fel libbenő szoknyák alatt a lányok fehér pamutharisnyát és kerek orrú, csatos, lapos sarkú bársonytopánkát viseltek. Ahhoz, hogy két fellépés között a zsebkendőket, mobilokat és egyéb apró tárgyakat el lehessen tüntetni, a ruhák anyagából, vagy ahhoz színben illő brokát szütyőket is kaptak.

Arany-ezüst ruha:

Ghirlandaio festményének, a Mária születésének központi nőalakja gyönyörű gránátalma mintás ruhát visel, mely eredetileg három rétegből állt.

A fotókat Megay Adrienne készítette.

Bordó ruha:

Ihletője Leonardo: La belle Feroniére c. képe. A szögletes nyakkivágást gyöngyös hímzés, a felső részt rávarrt bársonyszalagok díszítik. A ruhához erősített un. vendégujjak a könyök részt teljesen szabadon hagyják. Az alsó kart fűzött ruhaujj takarja. A hasítékok között itt is kilátszik a fehér alsóruha. Fejdíszként a hajat félig eltakaró fekete, aranydíszes muszlinfátyolt viselt a táncos.

Sötétkék ruha:

Carpaccio Az angol nagykövet fogadása c. festménye alapján tervezett ruha nyakkivágása többszörös fehér-ezüst gyöngysor hímzéssel lett kiemelve. A ruha érdekessége az ujja szabása. A könyök alatt félbe szabott arany brokát kis zsinórokkal rögzül az alkaron és a csuklónál.

Fotó: Megay Adrienne

Vörös ruha:

A ruha jellegzetes, dupla soros gombos felsőrésze árulkodik arról, hogy Raffaello: Maddalena Doni képmása alapján készült. A vörös ruha színét kiemeli a rávarrt fekete bársonyszalag. A festménytől eltérően a vendégujjak a kevésbé domináns óarany brokát anyagból készültek, melyeket kis fekete selyemszalagok rögzítenek a vállhoz.

Fotó: Megay Adrienne

Arany ruha:

Az ötletet Gentile Bellini A Szent kereszt csodája a San Lorenzo hídnál című festménye adta. A ruha mell alatt szabott, szoknyarésze kétféle anyagból készült. A felső szoknya, oldalt és elől hasított, hogy az alsó kilátszódjon. A ruhaujjból a kor divatjának megfelelően ki-kibuggyan a batiszt alsóruha. Nyakkivágásánál és a mell alatt aranygyöngyökkel hímzett. A ruhát kis aranyozott, hálós fejdísz egészítette ki.

Fotó: Megay Adrienne

Világoskék ruha:

Ezt a ruhát Ghirlandaio "A fiú feltámadása" című freskója ihlette. A képen szerényen, félig oldalhelyzetben egy fiatal nő áll megilletődötten. A krém színű ruhájának finom mintáit a barna ujja erősíti fel. Mivel a táncosnak, aki számára készült, ez a színkombináció nem állt volna jól, így a táncruha világoskék brokátból készült, sötétkék bársony ujjakkal. A masnikkal rögzíthető ujjakat könyöknél vízszintes zsinórok fogják össze. A ruha dereka és az ujja kézelője sűrű ezüst, világoskék és sötétkék gyöngyökkel hímzett.

Fotó: Megay Adrienne

Zöld ruha:

Ifj. Hans Holbein: Szent Borbála c.festményén találkozhatunk hasonló viselettel. A széles vállpántos ruha alatt bő, puffos ujjú alsóruha látszik. A ruha zöld színét kiemeli a nyakkivágás és a derékvonal körüli aranygyöngyös hímzés, az arany melltű és a szoknya alján lévő arany szalagdíszítés.

Férfi ruhák:

A fiúk brokát ruhái combközépig érnek. Hozzá fekete harisnyát és lapos talpú bőr bokacipőt húztak. A fejükre pedig a festményeken látható különböző, főleg barett sapkák készültek.

Fekete-piros ruha:

Raffaello Agnolo Doniról emlékezetes portrét festett. A piros ujjú fekete zeke igazán jellegzetes színkombináció.

Fotó: Piltz Péter

Fekete ruha:

Albrecht Dürer Frigyes választófejedelemről készített portréján legfőképpen a sűrűn hasított ujj feltűnő, így ezt igyekeztünk átörökíteni.

Zöld ruha:

Az ötletadó viselet Benozzo Gozzoli: Az iskola című festményén található. Hosszú, nagy szemű láncon lógó medál és egy fekete bársony chaperon (sapka) tette teljessé az öltözéket.

Fotó: Megay Adrienne

Sötétkék ruha:

Mivel ez a ruha egy vékony testalkatú fiúnak készült, így az volt a cél, hogy a ruha egyszerű legyen, és ne hívja fel magára a figyelmet egy különlegesebb szabásvonallal. Ezért az ujja és a zeke eleje kis hasítékokat kapott, apró rózsákat formázó fém gombokkal díszítve. Ehhez a modellhez Il Pordenone: Muzsikus portréja szolgált ötlet adóul.

Fotó: Megay Adrienne

Bordó ruha:

Albrecht Dürer egyik önarcképén az itáliai ifjakra jellemző elöl szinte teljesen nyitott, zsinórokkal lazán összefogott zekét visel. Ez alapján egy sűrűn fűzött ruha készült.

Barna ruha:

A táncos barna ruhát szeretett volna, így az ezen igénynek megfelelő modellt Perugino: Fiatal férfi című képe szolgáltatta. Az elöl teljesen zárt zekét apró masnik teszik izgalmassá. A vendégujjak szintén kis masnikkal rögzíthetők. A zeke alja rakott lett.

Padlizsán ruha:

Egy viszonylag magas táncos számára készült, melyhez az ideális modellt Raffaello Kettős portré című festményén találtuk meg. A hátsó alak, azaz maga a festő zekéje lett a minta, mely elöl szögletesen nyitott, és kilátszik a ráncolt bő alsóing, melynek a nyaka kis csipkével díszített.

Végezetül néhány, Dunaharasztiban,a Laffert kúriában 2016.októberében készült képet tettem ide.  

Ha szeretnél divat- tánc- és zenetörténeti cikkeket olvasgatni, ebből a tartalomjegyzékből kedvedre válogathatsz.

Ha valaki az 1900-as évek elején azt állította volna egy társasági beszélgetés alkalmával, hogy harminc év múlva eltűnik a fűző a nők ruhatárából, a szoknyájuk térdig fog érni, sőt, egészen mini nadrágocskákat is felvesznek majd ujjatlan blúzokkal,  úszni, teniszezni, síelni, korcsolyázni is fognak úgy, hogy versenyszerűen is - bizonyára nem hittek volna neki.

Pedig ez történt. Az 1930-as évekre a rendszeres testmozgás, sportolás, aktív szabadidő eltöltés természetes részét képezte a mindennapi életnek a nők körében is, nemcsak a férfiakéban. Így a divattervezők hamar ráébredtek, hogy ezen elfoglaltságok köré külön iparág – a sportruházat tervezése, gyártása – építhető. 

Az, hogy ki milyen sportolási lehetőséggel élt, illetve milyen sporteszközöket használt, nyilván függött az évszaktól, a pénztárca vastagságától, a földrajzi adottságoktól és a helyi szokásoktól is. 

Amikor az 1930-as évek divatjáról szóló blogot írtam, megígértem, hogy egy külön írásban fogok foglalkozni az évtized szabadidős és sport ruháival. (Az alap cikket itt olvashatjátok el.) A paletta olyan széles, hogy képtelenség mindenről írni, így leginkább benyomásokat szerezhetünk az alábbi képsorozat alapján. Repüljünk tehát vissza az időben és fürödjünk, síeljünk, bátran nosztalgiázva, ebben a második  világháború előtti utolsó békés évtizedben, már csak az életérzés kedvéért is..

Nyári sportok és szabadidős elfoglaltságok:

Ha nyaralás, akkor vízpart. A fürdőruhák gyapjúból, pamutból készültek, majd az évtized nagy újításaként lastex anyagból is. Ez utóbbi már rugalmas is volt, így jobban idomult a test vonalaihoz.

Forrás: Augusta Auctions

forrás: unframed.lacma.org

Nőknek, vízparti sétához, szórakozáshoz rendkívül divatosak voltak a pizsama stílusú együttesek, amelyek lenge, bő szárú nadrággal és vállpántos felsővel készültek vékony lenvászonból, esetleg selyemből. Hozzá nagy karimájú szalmakalap és szandál illett.

forrás:Augusta Auctions

A férfiak a vízparti sétákhoz könnyű lenvászon öltönyt viseltek:

Vitorlázáshoz matróz stílusú és laza ruhák illettek:

A vízparton kívüli elfoglaltságok közül igazán népszerű a tenisz volt, különösen az úri középosztály és a felsőbb körök képviselői körében. Már a pályára való megjelenéshez is külön öltözeteket terveztek.

forrás:vanityfair.com

A túrázás és kirándulás is a listavezető szabadidős tevékenységek közé tartozott. Ekkor már speciális bakancsok is készültek.

Lovagláshoz természetesen lovagló nadrágot vettek fel.

A képen Joan Crawford lovagló ruhában. Forrás:joancrawfordbest.com

A lovaspólóhoz szigorú előírások szerint kellett öltözni. Létezett még elefánt-teve- biciklis és kenupóló is. Ez a játék főleg a gazdag rétegeket mozgatta meg:

Mint ahogyan a golfozáshoz is csak a meghatározott öltözékben lehetett a pályán megjelenni:

Kerékpározás egyedül és párosan. Egész fura tandemeket is használtak:

Görkorcsolyázós képeket is találtam:

Horgászat csak csinosan, teljes sminkben. Bette Davis horgászik.

Íjászat:

Ping pongozó lányok: 

Téli sportok és szabadidős elfoglaltságok:

A korcsolyázás változatlanul nagyon népszerű volt minden korosztály körében.

Korcsolyázás Budapesten, a BLKE teniszpályákon 1933-ban.  A kép forrása: Halmosi Sándor fotója,Fortepan,151348.sz.kép

Természetesen a síelés is közkedvelt sportolási lehetőség volt.

Forrás:alinestyle56.com

Síruha együttes kb.1935-ből. The Museum at FIT

Szánkózás nagy élményt nyújtott kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Egy úr szánkózás közben is úr. Nyakkendő nélkül egy tapodtat sem. :) 

Forrás: witness2fashion.wordpress.com

Gondolom, hogy a jéghoki, nem lehetett olyan gyakori sport a nők körében, de azért akadtak bátor vállalkozók:

 Befejezésül itt egy igazán különleges, nálunk nem annyira elterjedt sport, a síjöring, ahol egy ló húzza a sítalpas versenyzőket:

Forrás:Nationaal Archief, Netherland

Kapcsolódó témák: arról, hogy milyen sportolási lehetőségeik voltak a nőknek a XX.század fordulóján, itt olvashatsz, külön fejezetben találod a téli és a nyári sportokat.

Ha szeretnél még más témában is cikkeket olvasni, ebben a tartalomjegyzékben kedvedre válogathatsz. 

Eljött a szeptember, becsöngettek az iskolákban. A diákok táskáiban már ott lapulnak az új tankönyvek, füzetek, tolltartók, esetleg tabletek, okos telefonok, és mindenki vérmérséklete szerint lelkesen vagy kevésbé érdeklődve néz az új kihívások elé.

Egy Századfordulós iskolai kép kapcsán elgondolkodtam, hogy milyen is lehetett ekkoriban iskolába járni, diáknak lenni?

A XIX.század második felére a gazdasági fellendülés és az iparosodás következményeként szükségesé vált az általános ismeretekkel rendelkező munkaerő kinevelése, akik az írás-olvasáson túl már egyéb tudással is rendelkeztek. Így Európa-szerte országonként eltérő időpontokban, de bevezették a kötelező népiskolai oktatást. 

A Századfordulón az oktatás színvonala, milyensége igen széles skálán mozgott. Függött az adott iskola földrajzi helyzetétől, az ott tanulók családjainak társadalomban elfoglalt helyétől, a fenntartó anyagi lehetőségeitől, stb. 

Magyarországon például az 1868.évi XXXVIII.tc. az ún. népoktatási törvény írta elő a tankötelezettséget 6-12 éves kor között. Ekkor vezették be a 6 osztályos elemi népiskolákat.

Később, az 1883. évi XXX.tc. pedig a középfokú oktatást reformálta meg, melynek eredményeként a fiú diákok 8 osztályos gimnáziumokban és a reáliskolákban szerezhettek érettségi bizonyítványt. Lányok számára 1896-ban, az Országos Nőképző egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában nyílt lehetőség első alkalommal gimnáziumi tanulmányokat folytatni és érettségi vizsgát tenni.

1884-től léteztek a tanonciskolák, amik a szakmunkásképzők elődjének tekinthetők.

A felsőoktatás a tudományegyetemeken folyt. Új egyetemek is indultak, pl. Kolozsvárott és Debrecenben. 1895-től a nők is felvételt nyerhettek a budapesti és a kolozsvári egyetem orvosi-,gyógyszerészeti- és bölcsész karaira.

Ugyanakkor Angliában ekkoriban emelték fel a kötelező oktatás felső korhatárát 12 évesről 14 évesre. Ezzel nemcsak az elsajátítandó tananyag bővülhetett, de az elburjánzó gyermekmunkának is igyekeztek gátat szabni. A fiúk több reál tantárgyat is tanulhattak, míg a lányokat leginkább arra készítették fel, hogy jól férjhez tudjanak menni. 

Mindezek alapján látható, hogy egységes képet az oktatásról nem lehet alkotni, a korabeli fotók segítségével is csupán benyomásokat szerezhetünk. A következő képek, amelyek a világ különböző pontjain készültek - sokszor egy-egy ellesett pillanatot is megörökítve-, azonban remekül visszaadják a korszak krétaporos hangulatát. 

Kedvelt viselet volt fiúk és lányok körében egyaránt a matrózruha. (Arról, hogy egyébként hogyan öltöztették a gyerekeket a Századfordulón, itt olvashattok) 

Az iskolai egyenruha eleinte a szegény sorsú tanulók ruházata volt, amit az iskola fenntartója biztosított számukra. Ezekből az egyszerű, de praktikus viseletekből aztán, ahogy telt múlt az idő, az elit iskolák egyenruhája lett. Minden iskola más egyenruhát rendszeresített, így már messziről lehetett tudni, hogy a diák melyik oktatási intézményben tanul. 

 Elemi népiskolai tanulók egyszerű egyenruhában.

 Matrózsapka és matróz kabát, matrózcsíkos szoknyával.

Fehér inges, nyakkendős, zakós iskolai egyenruha girardi kalappal.1902.május

 A szentpétervári Szmolnij Intézet egyenruhája. Ebben a patinás leánynevelő intézetben nemesi származású kisasszonyok oktatása folyt egészen 1917-ig. 

Most kukkantsunk be néhány tanterembe:

Mácsa, (Ekkor Aradmácsa), Aradtanya, uradalmi iskola, 1907. A kép forrása: Fortepan, képszám:45351, adományozó: Morvay Kinga

 Táncóra a Szmolnij Intézetben.

Az oktatás sokszor az alapvető dolgok tanítására is kiterjedt:

A kis és nagyobb diákok tanulhattak tankönyvekből ,ezeket általában kölcsönbe kapták az iskolától, amit aztán év végén vissza kellett adni. Ceruzával és tintába mártogatós tollal írtak. Használták a ceruzahegyezőt is. A palatábla azonban olyan praktikus eszköz volt, amihez csak egy palavessző és egy törlőkendő vagy szivacs kellett, és máris végtelen alkalommal lehetett használni. A könyveket vagy táskában, vagy szíjjal összekötve hordták az iskolába.

 Az osztályteremben szigorú rend uralkodott. Az órán a diákok csendben, a padra tett, vagy karba font, esetleg hátra tett kézzel ültek és hallgatták a tanárt. Közbeszólásnak, egymás közötti beszélgetésnek nem volt helye.

Aki a szabályokat megszegte, különféle büntetésekre számíthatott. Nem volt ritka a testi fenyítés sem:

 Felhasznált irodalom: "Oktatásügy a századforduló körüli évektől a trianoni békeszerződésig." mek.oszk.hu , "Edwardian Era Education" www.victorian-era.org.

A képek forrásait a Contrapasso Pinterest oldalán itt találjátok: https://hu.pinterest.com/contrapasso2/the-victorian-and-edwardian-school/ .

Ha még szeretnél további cikkeket olvasni a divat- tánc-, vagy a zenetörténet témában, ebből a tartalomjegyzékből válogathatsz.