Nézegetve a képet az első benyomása szerintem mindenkinek az, hogy milyen kényelmetlenül öltözött ez a nő. Ebben a szoros, zárt, merev ruházatban sem járni, sem ülni, sem étkezni biztosan nem tudott normálisan. Nézzük meg, miért alakult így a XVI.században a ma spanyol divatnak nevezett irányzat, és mik voltak a jellemzői! (A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Ausztriai Anna portréja)
V.Károly (1500-1558, uralkodott: 1530-1556) német-római császár 1516-tól volt egyúttal Spanyolország királya is. 1526-ban elvette feleségül első unokatestvérét Izabella portugál infánsnőt, akivel birodalmi érdekek miatt házasodott össze. A kapcsolatuk azonban elmélyült és boldog házasságban éltek egészen az uralkodónő 1539-ben bekövetkezett haláláig. A hatodik gyermeke szülésébe belehalt királynét férje oly mélyen gyászolta, hogy élete hátralévő részében csak feketében járt. (A képen: V.Károly német-római császár portréja, részlet)
A képen: Sofonisba Anguissola: II.Fülöp spanyol király portréja
II.Fülöp (1527-1598, uralkodott, 1556-1598) spanyol király uralkodása idején építtette az Escorialt, amely kolostor együttes ezután a spanyol uralkodók lakhelyéül is szolgált. A király itt szeretett a legjobban lenni, ritkán mozdult ki, az országát főként rendeletekkel kormányozta. Bigottan katolikus hírében állt, és minden haladó, reform törekvést igyekezett elnyomni. Környezetében olyan etikett szabályokat vezetett be, amelyeket később csak spanyol etikett néven illettek és leginkább az érzelemmentes hűvös távolságtartás, szigorúan merev viselkedés jellemzett. A reformáció híveit üldözte, és lelkes támogatója volt a középkori eredetű inkvizíciónak. Az udvari öltözködés az évek során teljesen eltávolodott a köznapi viseletektől. A sötét színű, merev, drága anyagokból, ékkövekkel díszített, magasan záródó, körgalléros ruhák a katolikus ellenreformáció kifejeződései is lettek egyben. II.Fülöp oly sikeres divatdiktátornak bizonyult, hogy hatására széles birodalmában hamar elterjedt az új módi, amelyet igen jól ötvöztek a helyi sajátosságokkal. Pl. sok helyen a viseleteket színesebbé, formáit változatosabbá tették. A francia és az angol nők egyebek közt kivágott ruhákat hordtak és a zárt gallért felváltotta a Stuart gallér, mely drótra erősített legyező alakú csipkegallér volt. A szoknya is szélesedett az idők folyamán, végül „vertugalle” különleges tartószerkezetű szoknya lett belőle. A német nyelvterületeken eleinte csak az ellenreformáció hívei hódoltak az új divatnak, míg Itáliában főleg a spanyol fennhatóságú területeken viselték, pl. a Nápolyi Királyságban, a többi városállamban megmaradtak az itáliai divatnál.
Női viseletek:
A sötét színű (legtöbbször fekete) ruha merev volt, a női test formája teljesen elveszett benne.
A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Hölgy portréja
A magasan záródó nyakrészből a fodros gallér kilátszott. Ehhez a gallérhoz felfelé fésült frizurákat viseltek, amelyeket gyöngyökkel, fonatokkal, kis kalapokkal díszítettek.
A képen: Alonso Sánchez Coello: Izabella Klára Eugénia infánsnő portréja, részlet.
A ruha ujja szűk volt, de általában vállban kitömött hengerforma dísszel, illetve hosszan csüngő álujjal egészült ki, kézelőjén csipke díszítéssel.
A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Valois Erzsébet portréja, részlet.
A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Habsburg Margit portréja, részlet
A szintén merev, hosszított ruhaderékra arannyal, gyönggyel, drágakövekkel díszített csípőtől kúp alakban bővülő szoknya került. A sokszor középen nyitott szoknyarészből kilátszott a szintén hímzett alsószoknya, melyet szintén kúpos, kemény vászon alsószoknya tartott ki.
A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Eugénia infánsnő portréja
A képen: Alonso Sánchez Coello: Habsburg Anna portréja
Férfiak viselete:
A férfiak kackiás bajuszt és szakállt hordtak, fejükre keményített kalapot vagy magas barettet tettek.
Juan Pantoja de la Cruz: III.Fülöp spanyol király portréja
Ruhájuk szintén magasan záródó volt. Kis zekét hordtak, melyet kipárnáztak.A gallérral harmonizált a ruhaujj, vagy az ing díszítése, amely általában csipkéből készült. Kis rövid, tömött nadrágot viseltek. A zekére rövid, bő vállgallért terítettek, melyet általában nyitva viseltek. Finom anyagú cipő, kesztyű, valamint vékony, hegyes tőr egészítette ki ezt a ránc nélküli, sok helyen drótokkal merevített öltözéket. (A ruhatömésekről bővebben itt olvashatsz: Ágyékpárna, libamell és farpárna )
A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Simón Ruíz kereskedő és bankár portréja
A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Pedro Franqueza y Esteve portréja
A szigorú, merev és zárt viseletek elengedhetetlen tartozéka volt a magasan záródó nyakrészből kilátszó kis fodros gallér. Ez az idők folyamán oly mértékben terebélyesedett, hogy méltán kapta a „malomkerék” elnevezést. A nagyobb gallérokat drótvázzal kellett merevíteni a megfelelő tartás érdekében. Viselték nők, férfiak és gyermekek egyaránt.
A képen: Juan Pantoja de la Cruz: Dona Ana de Velasco et Girón portréja, részlet.
A képen: ifj. Frans Pourbus: Margerita Gonzaga hercegnő portréja, részlet
A képen: ifj.Frans Pourbus: Vincenzo Gonzaga, Mantova hercegének portréja
A képen: Bartolomé Gonzalez y Serrano: III.Fülöp spanyol király gyermekei
Végezetül nézzünk meg néhány fantasztikus ruharekonstrukciót:
A képen balra: Juan Pantoja de la Cruz: Izabella Klára Eugénia infánsnő portréja, jobbra: Angela Mombers ruha rekonstrukciója. A kép forrása: Walking Through History with Jasper and Angela, facebook.
A kép forrása: kostym.cz
A kép forrása: etsy.com
Kapcsolódó témák: ha érdekel, hogyan öltözködtek ugyanebben az időszakban Itáliában, ide kattintva elolvashatod. A XVI.századi fura ruhatömésekről pedig itt olvashatsz egy- két érdekességet.
Felhasznált irodalom: Képes divattörténet, Corvina kiadó 1977.
