Ugyan kit ne ragadott volna magával Karl May, vagy J.F.Cooper indián regényeinek romantikus hangulata. Az indián szó hallatán biztosan sokak előtt egy tomahawkot lengető, vad harcos képe jelenik meg. Vagy sokan emlékezhetnek még a Gojko Mitić vagy Pierre Brice főszereplésével készült német (NDK-s és NSZK-s) kalandfilmekre is. (A képen Yellow Shirt hunkpapa sziú törzsfőnök. Fotó: Frank Rinehart, 1898)
Pedig a valóságban egyáltalán nem volt romantikus a sorsuk.
Észak-Amerika indián őslakossága nagyon sokszínű volt, és hatalmas területen éltek a Sarkvidéktől Mexikóig. Megkülönböztettek pl. síksági, fennsíki, kaliforniai indiánokat többek között és ezen belül számtalan törzset (pl. navahó, apacs, sziú, dakota, stb.)
Az 1870-90-es években még mindig harcok dúltak az amerikai hadsereg és különböző törzsek között, illetve harcoltak egymással az indiánok is. Az 1887-es Dawes törvény (Általános elosztási törvény) kijelölte a területeket, majd az 1900-as évek elejére tulajdonképpen befejeződött az őslakosság rezervátumokba tömörítése. A törzseket a törzsi tanács irányította, élén a törzsfőnökkel. A spirituális vezető a sámán volt. A törzs tagjai – földrajzi elhelyezkedéstől függően gazdálkodással, vízkultúrával vagy gyűjtögetéssel és vadászattal, vagy esetleg ezekkel vegyesen foglalkoztak korábban.
A rezervátumok létrejötte után a törzsi vezetők hatalmi köre értelemszerűen lecsökkent, de még mindig ők irányították népüket. A szövetségi kormányzati rendelet értelmében a törzsek a helyi joghatóságoknak, a katonaságnak, majd az Indiánügyi Hivatalnak voltak alárendelve. A törzsi területek a töredékükre csökkentek, és a földbirtoklás szokásjoga csak egy ideig maradhatott fenn.
Az ide telepített emberek, ha korábbi, szabad életmódjukat már nem is tudták maradéktalanul folytatni, igyekeztek legalább ősi szokásaikat, viseleteiket megőrizni. Az indiánok a mindennapi életben, így az öltözködésben is a természet adta lehetőségeket használták ki maximálisan. Kézműves technikáik magas szintjéről árulkodnak a fennmaradt ruhadarabok és leírások.
Fotográfiákról is láthatjuk, hogyan és miként öltözködtek.
A ruházat törzsenként más-más jellemzőkkel bírt, amik alapján könnyedén fel lehetett ismerni hovatartozásukat. A törzsi hovatartozáson kívül a törzsi társadalmon belül elfoglalt helye és természetesen a neme is meghatározta, hogy ki milyen ruhát hordott. A viselt színeknek és hímzésmintáknak kiemelt jelentősége volt.
A Századfordulón készült indián fényképek tanulmányozásakor akadhatunk olyan felvételekre is, amikor a fotóalany vegyes, indián és „fehér” ruházatban látható.
Természetesen ebben a cikkben az összes törzs viseleteit felsorolni képtelenség, így az általánosan hordott, legjellemzőbb ruhadarabokra szorítkozom.
Férfi viseletek:
A férfiak fő ruhadarabja az ágyékkötő volt.
A képen a csejen Big Head látható1901-ből.
Az ágyékkötőhöz bőr lábszárvédőket is erősíthettek, melyet rojtokkal, hímzésekkel díszíthettek,de viseltek nadrágot is.
Sziú lábszárvédő az 1800-as évek végéről. A kép forrása: ebay.com
A hosszú ujjú, rojtokkal, hímzésekkel, gyöngyökkel díszített felső, csípőig, de combközépig is érhetett, ilyenkor derékban övvel fogták össze.
Lakota (sziú) kabát hátulja 1875-ből. National Museum of the American-Indian Smithsonian Institute
Néhány törzsnél szokás volt fűzött melldísz viselése, amelyet vagy a csupasz felsőtestre, vagy a felsőruházatra vettek fel.
Fekete indián. A kép forrása: American Indians Photo Page On.
Hűvösebb időben takarókba, állatprémekbe burkolóztak, vagy kabátot viseltek. Néhol tollakat használtak fel annak érdekében, hogy minél melegebb legyen az öltözék.
Kabát 1780-1820-ból. National Museum of the American Indian
Rövid kabát a XIX.század végéről.
Cseroki tollas kabát. Museum of the Cherokee Indian
Lábukra színes fonalakkal, gyöngyökkel díszített, könnyű bőr mokaszint húztak.
Lakota mokaszin, XIX.század. A kép forrása: Skinner Auction
Fényes, hosszú hajukat szabadon fújta a szél, vagy fonatokba rendezték. Egyes törzseknél a borotvált, félig borotvált frizura volt a divat. A törzsben elfoglalt helyétől függően díszíthette toll, gyöngyök, hajkorongok, hajpánt. A tollakkal ékesített nagy fejdísz egyes törzseknél a törzsfőnök viselete volt, melyet ünnepélyes alkalmakkor és csatában viselt.
Sitting Bull (1831-1890) sziú hunkpapa törzsfőnök és sámán portréja.
American Horse (1840-1908) oglala lakota törzsfőnök.
A ruházatot az övre akasztott kis bőrszütyők, késtartó, pipatartó egészítette ki.
Női viseletek:
A nők nadrágot és hosszú térdig, vagy lábszárközépig érő felsőt viseltek sok rojt, fonal és gyöngydíszítéssel.
Rekonstrukció Quanah Parker komancs törzsfőnök (1845-1911) lányának ruhájáról. (A papa arról volt nevezetes, hogy édesanyja egy bizonyos Cynthia Ann Parker volt, aki 10 éves kora körül a komancsok fogságába esett, majd 34 évesen tért vissza onnan. Az indiánoknál töltött idő alatt a törzsfőnök felesége lett, akinek gyermeket is szült. Visszatérvén a családjához kalandos életéről könyvet írtak.)
Csirikahua-apacs lány portréja. Forrás: indianpictures.blogspot.com
Hűvösebb időben ők is takarókat, pelerineket, prémeket terítettek magukra.
Sitting Bull lánya, White Cow Walking, 1880-as évek.
Lábukra bokáig, vagy lábszárközépig érő mokaszint húztak.
Apacs mokaszin kb.1860.
Apacs hosszú mokaszin kb.1910-ből.
Hajukat igen változatosan viselték, hosszan leengedve, fonatokba rendezve, gyöngyökkel, korongokkal, tollakkal, pántokkal díszítve.
Hattie Tom meszkalero- csirikahua apacs lány 1899.
Fonatok. Ismeretlen nő képe a XIX.század végéről.
Hopi indián hajviseletek kb.1900-ból.
Navahó kislány 1900-ból. Fotó: Edward Curtis.
Szerették az ékszereket. Sokféle fülbevalót, nyakláncot, karperecet viseltek. Ezek anyaga lehetett nemes fém, csont, fa, bőr. Díszíthették türkizzel, hímzéssel, gyöngyökkel, tollakkal.
Voltak törzsek, ahol a tetoválás is igen divatos volt. Így tetoválás kerülhetett a fejbőrre, arcra, karra és más testrészekre is.
Felhasznált anyagok:
A ruházat elkészítéséhez különböző finomságúra kikészített bőröket használtak. Gyönyörű, mintás textileket is tudtak készíteni. Csontból egyedi gombokat faragtak.
Végül nézzünk meg pár kockát A Farkasokkal táncoló című filmből, melyet Kevin Costner rendezett és a főszerepet is ő játszotta. Elsa Zamparellit a gyönyörű kosztümökért Oscar díjra jelölték.
Ha szeretnél még több cikket olvasni, ebből a tartalomjegyzékből kedvedre válogathatsz.