Manapság, miközben rohanó mindennapjainkat éljük, nem is gondolunk arra, hogy az ókori római élet számos vívmányát még ma is élvezhetjük. A városállamból évszázadok múltán óriásira nőtt birodalom örökül hagyta ránk a jog, az építészet, képzőművészet, irodalom, a hadászat, az írásmód- és még sorolhatnám, mi minden - alapjait. Természetes tehát, hogy érdekelt, hogyan öltözködtek, milyen ruhadarabokat viseltek. (A fenti képen: Tiberius császár ( Kr.e.42-Kr.u.37) )
A római társadalom vezető rétegét a földbirtokos patriciusok adták. Közülük kerültek ki a senatus tagjai. A patriciusokhoz nem tartozó, de szabad réteget a plebejusok alkották, míg a társadalmi ranglétra legalsó fokán a rabszolgák helyezkedtek el.
A rómaiak öltözködési szokásai görög mintára alakultak ki. Kezdetben, a korai köztársaság korában az egyszerűbb forma és színvilág volt a jellemző, majd a késő császárkorban a gazdagok a pompakedvelő fényűző ruházatokat viselték. Az enyhe időjárásnak köszönhetően szerették a bő, laza viseleteket. A ruházatuk két fő fajtája létezett. Azt, amelyiket a fejükön keresztül, ingszerűen magukra öltöttek indumenta-nak, míg a másikat, amit csak úgy tekertek vagy vetettek magukra, azt amictus-nak hívták.
Férfi viseletek
Tunica/Tunika
A tunica (amely a görög khiton-nak felek meg) egy vászonból vagy gyapjúból készült, nyaknál bebújós, ujjas, vagy ujjatlan, térdig érő, ingszerű ruhadarab volt, melyet deréknál övvel kötöttek össze. A fázósabbak egyszerre akár több tunicát is viseltek. Férfiak és nők egyaránt hordták. Ezt viselték a rabszolgák is, a földművesek is munka közben, de ez szolgált alsóruhaként a toga vagy a stola alatt is.
Tunica. Fajjúmi lelet, római időszak,Kr.u.170-200. A kép forrása: The Metropolitan Museum of Art, New York
Toga/Tóga
A férfiak a tunicára tekerték a kb. 5 m hosszú, 3 m széles, ellipszis alakhoz hasonlatos egy darabból szőtt togát. A toga felöltését külön tanulni kellett, hogy a test körül csavarása, a redők elrendezése a megfelelő legyen, s a viselőjének kényelmes, hordható öltözetet biztosítson. Mivel a felöltésekor a redőzéseket lehetett változtatni, mondhatjuk, hogy változatos öltözködést és méltóságteljes megjelenést biztosított viselőjének. A mellükön összefogott, bal vállukon átvetett, majd a háton áthozott és jobb karjuk alatt előrevont, még egyszer a bal vállon átvetett anyag végét sokszor a bal karjukon hordozták. A jobb kéz szabad volt. A redőzés során a mell részen keletkezett kis öböl, a sinus, zsebként funkcionált, erszényt, zsebkendőt, irattekercseket tehettek bele. A toga színe szigorúan meghatározott volt. Pl. toga virilist öltöttek a fiúk, amikor nagykorúvá váltak, s ezt ünnepélyes keretek között megünnepelte a család. A hivatalra pályázók, fehérített, dísztelen toga candida-t vettek fel. Az arannyal hímzett lila toga picta a győztes hadvezér, a triumphator kötelező öltözéke volt a diadalmenetben, illetve a császárok hordták állami ünnepségek alkalmával. A gyászolók sötét színű toga pulla-t, míg a vádlottak a büntető eljárásban toga sordida-t (szennyes tóga) viseltek.
Toga. Kr.u.I.század. A kép forrása: The Metropolitan Museum of Art
A toga felöltésének módját mutatja meg ez a kisfilm:
Rossz idő esetén a toga fölé egy köpenyt vetettek, ez volt a paeneula. Csuklyás változata volt a birrus. A katonák a caracallus nevű rövid, testhez álló, csuklyás köpenyt hordták, melyet Marcus Aurelius Antoninus Augustus (Kr.u.188-217) vezetett be a katonai viseletekbe. A „divatreformja” oly sikeres volt, hogy rajta is maradt a Caracalla név, s ezzel vonult be a történelembe.A lacerna egy elöl nyitott, könnyű, vállra vethető és kapoccsal záródó köpeny féle szintén nagy népszerűségnek örvendett.
Birrus.Kr.u.I.század. Arlon, Musée Luxembourgeois
Női viseletek
A nők a férfiakéhoz hasonlóan tunikát, a tunica interior-t, stola-t és palla-t viseltek.
Stola
A tunica fölé felvett stola egészen a földig ért, esetenként hátul uszályban végződött. Oldalát, vállát dísztűkkel (fibula), mell alatt, vagy derék vonalon pedig övvel fogták össze. A férjes nők kiváltsága volt a viselése.
Freskó részlet Herculaneumból.
Palla
A palla pedig egy széles sál volt, melyet vállra borítva, köpenyszerűen hordtak,esetenként a fejükre, frizurájukra tűzték.
Eumachia szobra Kr.u.I.sz.Pompeii
A kezdetben egyszerű, szerény, általában fehér színű stola és a palla anyaga és színe a késő császárkorra igen változatosan hímzett és díszített lett. Minél magasabban helyezkedett el egy nő a társadalmi ranglétra fokán, annál finomabb anyagú és díszesebb volt ruházata. (Nem meglepő módon. )
Nő stólában, tálcával a kezében. Villa San Marco, Stabiae.
Freskórészlet Pompeii-ből. Museo archeologico Nazionali de Napoli
A nők is felvették esősebb, hűvösebb időben a paeneula-t, azaz csuklyás bő köpenyt.
Subligaculum/Alsónemű
A rómaiak nem ismerték a mai alsónadrágot, vagy bugyit. Helyette ágyékkötőt viselt mindkét nem, amely rangtól függően durvább vagy finomabb anyagból készült. A textilt pelenkaszerűen kötötték magukra.
A képen a gladiátorok alsóneműjének felkötési mozzanatai láthatók.
A fennmaradt ábrázolások szerint ismerték a mai bikini elődjét is.
Villa Romana
Hajviseletek, kalapok:
A rómaiak a hőség ellen a görögöktől átvett petasus nevű kalappal védekeztek, egyébként nem viseltek fejfedőket.
Férfi petasusban. Museo Nazionale Romano - Palazzo Massimo Roma IT. A kép forrása: www.roma-victrix.com
A császárkorban a férfiak a kopaszság elrejtése céljából hordtak parókát, de gyakran a kopasz fejrészt egyszerűen befestették. Arcukat vagy simára borotválták, vagy gondosan nyírott szakállt viseltek (bene barbatus = jólfésült).Hadrianus uralkodása alatt ismét a telt szakáll lett divatos.
Augustus (szül: Caius Octavius) Kr.e.65-Kr.u.14.a Római Birodalom első császára. Szoborrészlet.
A nők igen változatos frizurákat viseltek. Szerették göndöríteni, tupírozni, magasra megemelni a hajukat, melyet szalagokkal, gyöngyökkel díszítettek. Szívesen viseltek póthajat, parókát. A legdivatosabb szín a vörös haj volt, utána a szőke következett. Mivel a római nők többsége sötétbarna hajú volt, így germán rabszolgáktól szerezték be a parókához szükséges áhított színű hajakat. Ismerték a hajfestést is.
Fajjúmi múmia portré a Kr.u.I-IV.századból.
Lábbelik
Mind a férfiak, mind a nők lábukon sarut (calceus) viseltek, otthon pedig szandált (sandalia). A saru fűzése és színe elárulta viselője rangját. A patríciusok, előkelő hivatalnokok saruja pl. térd alatt szíjjal volt összefűzve és félhold díszítette. A katonák caligae-ja egyfajta szíjakból álló, nyitott, szorosan a lábra erősített, talpán szegekkel kivert bokacipő féle volt.
Caliga a Kr.e.I-Kr.u.I.századból. Találási helye:Quasr Ibrim, Egyiptom
Kiegészítők:
Kiegészítőnek a nők finoman megmunkált nyakláncokat,fülbevalókat, gyűrűket, csukló és karpereceket viseltek. A férfiak bal kezük gyűrűs ujján a pecsétgyűrűjüket hordták.
Gránátos fülbevaló, Kr.u.II-III.sz.Christie's
Arany, smaragdos karkötő, Kr.u.III.sz.
Fibula. Pannonia, Kr.u.100-200. The Metropolitan Museum of Art
A nagy meleg ellen pávatollból,vagy fa lapokból készült legyezőt használtak.
Szépítőszerek
A rómaiak sokat adtak a testi higiéniára, melyről számos közfürdő maradványa is árulkodik. Szerették az illatos olajokat, balzsamokat és egyéb illatszereket.
Parfümös üvegcse, a Kr.e.I.századból.
Végül nézzünk meg pár kockát Ridley Scott Gladiátor című, 2000-ben bemutatott filmjéből. Janty Yates ezekért a kosztümökért Oscar díjat kapott.
Ha érdekel az ókor divat története, olvasd el ezeket a kapcsolódó cikkeket is: Létezett-e divat az ókori görögöknél?
Felhasznált irodalom: Képes divattörténet, Corvina kiadó, 1977, Római élet, Tankönyvkiadó, 1979.
