Az Ókori Egyiptom több ezer éves kultúrája, művészete, a ránk maradt alkotások ámulatba ejtenek minket. Csodáljuk az évezredeken át felhalmozott tudásukat, technikai ismereteiket, a fáraók mérhetetlen gazdagságát.Vajon hogyan öltözködtek? Mik voltak a kedvenc ruhadarabjaik? Divattörténeti kalandozásaink következő állomásaként látogassunk el a fáraók földjére.(A képen Tutanhamon fáraó halotti maszkja.)
Az Ókori Egyiptom több ezer éves történetét több korszakra bontják a tudósok:
- az ún. Archaikus kor Kr. e.IV.évezred, az I. és II. dinasztia időszaka,
- az Óbirodalom időszaka Kr.e.III.évezred első fele, a III.-X.dinasztia időszaka,
- a Középbirodalom kora, Kr.e. III.évezred végétől a II.évezred közepéig, a XI.-XII.dinasztia időszaka,
- Az Újbirodalom időszakát a Kr.e.XVIII.-XVI.század, a XVIII.-XXIV.dinasztia kora és a
- Késői birodalom kora, mely Kr.e.VII.századtól Kr.e.30-ig tartott, amíg Kleopátra királynő meg nem halt és a a rómaiak elfoglalták az országot.
A társadalmi ranglétra csúcsán a fáraó foglalt helyet. Őt követték a nemesek, papok, magas rangú közhivatalnokok. Utánuk következtek a közhivatalnokok és az írnokok. A ranglétra következő fokán a kézművesek, földművesek álltak, míg legalul a szolgák és rabszolgák.
Szerencsére a ránk maradt régészeti leletek oly bőségesek, hogy minden társadalmi réteg öltözködési szokásait megismerhetjük. A képek és domborművek sematikus ábrázolásai miatt a ruházatokat csak szemből, vagy oldalról figyelhetjük meg, azonban a szobrok némileg több információval bírnak e tekintetben.
Az öltözködési szokások jelentősen nem változtak az évezredek alatt, inkább csak a dekoltázs mélysége, a vállpántok elhelyezkedése, vagy a textilek testre csavarásának módja utal arra, melyik korszak öltözeteiről is van szó. A topográfiai és éghajlati adottságok folytán az időjárás igen meleg volt, ezért a vastag, télies ruhadarabok teljességgel hiányoztak a ruhatárukból. A ruhákhoz felhasznált textilek főként lenből, pamutból készültek. A gyapjú tisztátalannak számított, mivel állati eredetű. A halottak mellé ilyen anyagú tárgyakat nem temettek. A kelmét eleinte meghagyták természetes világos színében, de később kék, sárga, piros festékkel festették meg azokat.
Ágyékkötő
Ezt a ruhadarabot már az archaikus kortól kezdve viselték a nők is és a férfiak is, rangra tekintet nélkül. Még Iulius Caesar idejében is ez volt az egyiptomi parasztok, katonák és rabszolgák öltözete. A társadalmi különbségek a ruhadarab anyagában és díszítettségében mutatkoztak meg. A nők ágyékköténye kicsit hosszabb volt, mint a férfiaké.
A képen különböző társadalmi rangú emberek láthatók. Nakht írnok sírja Thébában, a XVIII.dinasztia idejéből.
Kalaszirisz
A felsőbb osztályokban mindkét nem általános viselete volt a könnyű, ingszerű kalaszirisz. Találtam feljegyzést, ahol „nehéz ruhaként” emlegetik.
A nők ruhadarabja kezdetben vállpántos szoknyaféle volt, mely a mellet szabadon hagyva, az alól, lefelé az alsótestet fedte el. A nők ugyanis nem tartották szükségesnek, hogy kebleiket elfedjék. A ruha későbbi formája inghez hasonló volt, és nyakig fedte a felsőtestet is. Lehetett ujjatlan, vagy rövid vagy hosszú ujjú is, melyet önállóan, vagy köténnyel, övvel kombináltak redőzve vagy anélkül. A nők testhez álló inge hosszabb volt a férfiakénál. A textíliát szabták és két oldalt összevarrták. Készülhetett egy darabban is, elasztikusan szőve vagy hurkolva, bár így leginkább egy szűk zsákhoz hasonlított, ami azonban tökéletesen idomult a testhez. Ilyen ingszerűséget a férfiak is viseltek.
A képen Ízisz istennő a túlvilágra kíséri Nefertiti királynét. Stukkófestmény Nefertiti királyné thébai sírjában. XIX.dinasztia. A királynét fehér kalasziriszben, arany nyakékkel, vállán fátyollal, fején a királyi hatalom jelvényeivel ábrázolták, míg Ízisz istennő testhez álló, mintás ruhát visel.
A képen Ramosze vezír sírjában talált fríz látható. XVIII.dinasztia.
Rakott len tunika a VI.-XI.dinasztia idejéből. A kép forrása: Pierre Bergé & Associés
Gallér
Az előkelő nők és férfiak viselték ezt a drága anyagból készült, mellényszerű, dekoratív gallért, melyet sokszor ásványokkal, drágakövekkel is díszítettek.A gyöngyökből készült gallért uszeh-gallérnak is nevezi az utókor.
A képen: Neferuptah hercegnő arany, földpát és karneolból készült uszeh-gallérja. XII.dinasztia.
A képen: 2300 éves gallér Luxorból. A kép forrása: Múlt-kor magazin 2013.11.06.száma
Átalvető
Az előkelő férfiak ruhadarabja volt ez a prémből készült, inkább a társadalmi rangot mutató, mintsem öltöztető ruhadarab. A papok szertartásruhájukhoz leopárd bőrből készült átalvetőt vettek fel.
A képen Anen főpap általvetőben. A főpap egyúttal III.Amenhotep fáraó sógora is volt.Torinó, Museo Egizio
Köntös
A Középbirodalom időszakában jelent meg az öltözködésben egy vékony anyagú, övvel rögzíthető köntös féle. Eleinte fehér színű volt, majd később a színes változat is felbukkant mind a nők, mind a férfiak ruhatárában.
A képen a Holtak könyvének egy ábrája.XVIII.dinasztia.
Különlegesség
A régészek több ehhez hasonló, gyöngyökből szőtt ruhát találtak különböző sírokban. Nézzétek, milyen fantasztikus, ahogy összefűzték a gyöngyszemeket!
A gyöngyök színe mára már megkopott, eredetileg lapis lazurit és a türkiz színekben pompázott. A kép forrása: Museum of Fine Arts, Boston
Haj és szakáll viseletek
A nők az Óbirodalom idején rövid frizurát hordtak. Az Újbirodalomban már a hajukat megnövesztették és fonatokkal, csigákkal, pántokkal díszítették. Ünnepi alkalmakkor koszorúkat, színes hajszalagokat is használtak.
A képen Nofret, Rahotep herceg hitvese. A hercegnő az Óbirodalomra jellemző parókát visel.
A kisfiúk fejét kopaszra nyírták, csupán hátul hagytak meg egy kis fonatot, ez volt az ifjúság fürtje. Később, férfivá érve fejüket teljesen leborotválták, vagy hasonló varkocsot hagytak maguknak. Találtam a rövid frizurára is példát.
A képen a rövid hajú Rahotep herceg látható csinos kis bajuszkával. A két kép egyébként részlet egy kettős szoborról.Medum, IV.dinasztia
Már az egyiptomiak is ismerték a parókát. Hordták nők, férfiak, előkelők és szolgák is, ez utóbbiak rövid változatban. A paróka nemcsak divatos volt, de védett a tűző napsugarak ellen is. Ismerték a póthajat is, amivel a sajátjukat dúsították.
A képen III.Thotmesz díszes parókája.XVIII.dinasztia.
A férfiak növesztettek bajuszt is, illetve kecskeszakállt. Az áll szélességével megegyező hosszú szakállukat befonták. A fáraók ünnepi alkalmakra műszakállt ragasztottak az állukra, ha nem volt saját. A teljes körszakáll nem volt divatban. A testszőrzeteiket is borotválták.
A képen Menkauré fáraó szobrának részlete. IV.dinasztia
Fejdíszek
A fejdíszek általában az uralkodók és uralkodónők viseletéhez tartoztak. Felső-Egyiptom koronája fehér volt, Alsó-Egyiptomé vörös. Egyiptom egyesítését követően Kr.e.2800-tól az uralkodók kettős koronát viseltek, mindkét Egyiptom színeivel. Ezen kívül igen változatosan, pl. fejpánttal, kúp alakú díszes sisakkal is kiegészíthették uralkodói öltözetüket.
A képen Nofertiti királynő mellszobra, XVIII.dinasztia. Neues Museum, Berlin
A képen III.Ramszesz fáraó, uralkodói fejdíszben. (XX.dinasztia)
A képen Tutanhamon fáraó diadémja. XVIII.dinasztia.
Lábbelik
Az ókori Egyiptomban nem nagyon viseltek lábbelit, még a nagyon gazdagok is csak ritkán húztak papucsot, szandált, esetleg sarut. Cipőt egyáltalán nem hordtak. A fáraónak volt külön szandálhordozója, sokszor az vitte utána díszes párnán saruját, míg az uralkodó mezítláb közlekedett.
A képen Tutanhamon fáraó papucsa.XVIII.dinasztia
Kozmetikumok
Az egyiptomiak sokat adtak a testi higiéniára, legalábbis erről árulkodnak a szépítő szeres üvegcsék, melyeket igen szép számban találtak a régészek.
Kozmetikai készlet a XVIII.dinasztia idejéből. A kép forrása: Werner Forman Archive
Testüket, hajukat illatos olajokkal, kenőcsökkel kenték. A parókájukba vagy hajukba balzsamkúpot rejtettek, ami aztán egész nap illatozott, amint szépen lassan olvadozva csurgott szét a hajszálak között. A nők szemüket, szemöldöküket feketével húzták ki, körmüket narancsvörös hennával festették meg.
A képen az imádkozó Neferarti királyné. Falfestmény az uralkodónő sírjában, Théba, XIX.dinasztia.
Ékszerek
A sírokban talált ámulatba ejtően finom technikával, díszítéssel készített kar- és lábperecek, gyűrűk, fülbevalók és egyéb ékszerek arról tanúskodnak, hogy az öltözködés mindennapi részei lehettek. Férfiak és nők egyaránt viselték.
A képen arany karperec II.Ramszesz sírjából.XIX.dinasztia
A képen II.Ramszesz fáraó aranygyűrűje. XIX.dinasztia
Kleopátra története 1963-ban nagyszabású filmben került bemutatásra Joseph L. Mankiewitz rendezésében. A fő szerepekben Elisabeth Taylor, Richard Burton, Rex Harrison és Martin Landau voltak láthatók. A fantasztikus kosztümöket Vittorio Nino Novarese álmodta meg. Végezetül nézzünk meg néhány kockát ebből a filmből:
Felhasznált irodalom: Képes divattörténet, Corvina kiadó, 1977.
