A magyar parasztság körében jelképes szerepe is volt, hogy ki, mikor, milyen ruhát viselt, vagy viselhetett.Ezt meghatározta a falusi társadalomban elfoglalt helye, de egyházi és világi közigazgatási rendeletek is szabályozták. Az 1567-i debreceni zsinat például akként rendelkezett, hogy:"A tiszthöz illendő méltó ruhát viseljen minden. A bíró mást, a hajdú mást, egyéb mester az ő tisztihöz illendőt viseljen." A palócoknál a vállkendőt egyházi előírásra vezették be, a nagyobb ruhakivágás eltakarására. Azonban hiába a rendeletek sokasága, a divatnak mégsem tudtak határt szabni. Az 1800-as évek elején például számos tiltó rendelkezés született a szűrök cifrázása ellen, eredménytelenül. Hatósági rendelkezés értelmében a szűrposztót zsellérek viselhették, míg a prémes bőröket a jobb módúak.Ez ellen a rendelkezés ellen pedig a beregi kisnemesek erősen tiltakoztak. (forrás:Fél Edit: Népviselet c. könyve)

A képen: szűrös pásztor a Hortobágyról az 1930-as évekből. forrás: Magyar Néprajzi Lexikon.