Patyolat, vállfűző, dolmány és mente

2017. július 31. 07:19 - Contrapasso

XVII.századi magyar főúri viseletek

A XVII.században a magyar főnemesek rendkívül nagy gazdasági és politikai hatalommal bírtak. Ennek a hatalomnak az egyik kifejezője volt ruházatuk, mely mutatta a külvilágnak viselőjük gazdagságát is. A ruha anyaga, színe, szabása árulkodott a társadalomban elfoglalt helyükről, nemükről, családi állapotukról.

Az 1600-as évekből már viszonylag sok ábrázolás, leltári összeírás maradt ránk, így pontos képet kaphatunk arról, hogy hogyan is öltözködtek főúri eleink. Feltételezem, hogy a ruhatárukban, főleg a nők esetében, minden bizonnyal megtalálhatók voltak a nyugati, leginkább német és spanyol mintára készült ruházatok is. A hölgyek viseltek kevert stílusú, főleg spanyol hatást is mutató ruhákat, de jellemzően szívesen örökíttették meg magukat magyaros viseletben. Hogy mitől is volt magyaros egy viselet? Ezt nézzük meg most általánosságban, mert a különlegesebb ruhadarabokról később, egy másik blogban olvashattok majd.

(A fenti képen Esterházy Pál első feleségének, Esterházy Orsolyának(1641-1682) korallgyöngyökkel díszített bársony ruhája látható, melyet a második feleség, Thököly Éva is hordott. Iparművészeti Múzeum, Budapest)

Női viseletek

Brandenburgi Katalin (1602-1644/49), Bethlen Gábor második feleségének, majd később erdélyi fejedelemnek a menyasszonyi ruhája. A szilvakék nyírt bársony vállfűzőt és szoknyát árkádos, tulipános, gránátalmás skófiumos, azaz fémszálas hímzés díszíti.

A hölgyek fehér patyolatot, azaz finom lenvászonból vagy selyemből készült, buggyos ujjú, csipkés szélű inget viseltek. Alatta csípőig, vagy akár bokáig is érő alsóinget vagy ingvállat hordtak.

A patyolatra merevített, hímzett vállfűző vagy ruhaderék került. Anyaguk bársony, damaszt, atlaszselyem volt.

Merevített, szélesen fűzött ruhaderék. Részlet Thököly Katalin portréjáról.

Vállfűző. Részlet Kéry Jánosné szül. Esterházy Anna Zsófia portréjáról.

Szerették a csipkés gallérokat.

A ráncolt, bő szoknyára csipkés szélű, vékony fehér anyagú kötényt kötöttek, mely hirdette, hogy viselője jó gazdasszony.

A képen: Nyáry Krisztina (1604-1641) portréja. Díszes főkötőt, keményített, merevített csipke gallért, csuklóban arany hímzéses patyolatot, hímzett ruhaderekat és csipkés kötényt visel. Nyakában több soros gyöngysor, mindkét karján arany karlánc látható.

Lábukra harisnyát, cipőt, csizmát húztak, de ismerték a papucsot is.

A korabeli szokásoknak megfelelően a lányok a hajukat gyöngyökkel hímzett pártába, az asszonyok főkötőbe fogták.

A képen: Erdődy Erzsébet portréja. (A kép forrása: Nemzeti Portrétár. Egyébként ez az egyik kedvenc képem. Sokszor gyönyörködöm az apró részletekben. )

A képen: Brandenburgi Katalin gyöngyös főkötője közelebbről. (lásd még a fentebbi képet is)

Előszeretettel ékesítették magukat drága ékszerekkel, hirdetve ezzel maguk és hitvesük anyagi jólétét. Igazgyöngyből készült vastag füzérek díszítették a nyakukat és a ruhaderekat is.

A képen: Nádasdy Pálné született Révay Judit portréja (?- 1643).

Szerették a fülbevalókat, karkötőket, gyűrűket, boglárokat, násfákat.

A képen: násfa. Magyar Nemzeti Múzeum. A kép forrása: Kotomi_flickr.com

Férfi viseletek:

A képen: Nádasdy Ferenc (1623-1671) portréja 1656-ból.

A férfiak a bő ujjú lenvászon, vagy esetleg selyem ingen drága- sok esetben skófiumos - dolmányt viseltek ékköves, díszes gombokkal. Ezek nem egyszer egészen nagy méretűek is lehettek, mutatva viselőjük gazdagságát. Derekukra hurkolt, vagy selyem vagy háló övet kötöttek.

A képen: dolmány kutyafül ujjal, kb.1680-ból. Esterházy gyűjtemény, Iparművészeti Múzeum, Budapest

A dolmányra került a mente, melyet sokszor csak vállra vetettek. A téli változatot prémmel bélelték, lehetett ujjatlan, könyékig érő, vagy hosszú ujjú is. Készülhetett posztóból, selyemből, bársonyból.

A képen: Koháry István (1649-1731) országbíró és költő portréja

A szűk, hosszú szárú nadrághoz bokacipőt, bőrkapcát vagy csizmát húztak.

A képen: csizma az Esterházy gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Fejükre süveget tettek. Ez a fejfedő lehetett lapos, kerek, vagy visszahajtott szélű. Tollforgóval, prémmel díszíthették.

A képen: Esterházy Pál nádor(1635-1713) 1655-ben készült portréján süveggel a fején látható.

A magyar férfiak általában bajuszt, szakállt, vagy mindkettőt növesztettek. Oldalukra díszes fegyvereket kötöttek.

Végezetül összehasonlításképpen nézzük meg, hogy ugyanebben az időszakban Európa más területein milyen divat szerint öltözködtek a felsőbb társadalmi réteghez tartozók:

Anglia: