Contrapasso

Divat- tánc- és zenetörténet

Rómában, mint a rómaiak

2017. december 03. 19:35 - Contrapasso

Viseletek az ókori Rómában

 

tiberiuslouvre.jpg

Manapság, miközben rohanó mindennapjainkat éljük, nem is gondolunk arra, hogy az ókori római élet számos vívmányát még ma is élvezhetjük. A városállamból évszázadok múltán óriásira nőtt birodalom örökül hagyta ránk a jog, az építészet, képzőművészet, irodalom, a hadászat, az írásmód- és még sorolhatnám, mi minden - alapjait. Természetes tehát, hogy érdekelt, hogyan öltözködtek, milyen ruhadarabokat viseltek. (A fenti képen: Tiberius császár ( Kr.e.42-Kr.u.37) )

A római társadalom vezető rétegét a földbirtokos patriciusok adták. Közülük kerültek ki a senatus tagjai. A patriciusokhoz nem tartozó, de szabad réteget a plebejusok alkották, míg a társadalmi ranglétra legalsó fokán a rabszolgák helyezkedtek el.

A rómaiak öltözködési szokásai görög mintára alakultak ki. Kezdetben, a korai köztársaság korában az egyszerűbb forma és színvilág volt a jellemző, majd a késő császárkorban a gazdagok a pompakedvelő fényűző ruházatokat viselték. Az enyhe időjárásnak köszönhetően szerették a bő, laza viseleteket. A ruházatuk két fő fajtája létezett. Azt, amelyiket a fejükön keresztül, ingszerűen magukra öltöttek indumenta-nak, míg a másikat, amit csak úgy tekertek vagy vetettek magukra, azt amictus-nak hívták.

Férfi viseletek

Tunica/Tunika

A tunica (amely a görög khiton-nak felek meg) egy vászonból vagy gyapjúból készült, nyaknál bebújós, ujjas, vagy ujjatlan, térdig érő, ingszerű ruhadarab volt, melyet deréknál övvel kötöttek össze. A fázósabbak egyszerre akár több tunicát is viseltek. Férfiak és nők egyaránt hordták. Ezt viselték a rabszolgák is, a földművesek is munka közben, de ez szolgált alsóruhaként a toga vagy a stola alatt is.

fajjumitunicaromaiidoszakisz170-200met_1.jpg

Tunica. Fajjúmi lelet, római időszak,Kr.u.170-200. A kép forrása: The Metropolitan Museum of Art, New York

 

Toga/Tóga

A férfiak a tunicára tekerték a kb. 5 m hosszú, 3 m széles, ellipszis alakhoz hasonlatos egy darabból szőtt togát. A toga felöltését külön tanulni kellett, hogy a test körül csavarása, a redők elrendezése a megfelelő legyen, s a viselőjének kényelmes, hordható öltözetet biztosítson. Mivel a felöltésekor a redőzéseket lehetett változtatni, mondhatjuk, hogy változatos öltözködést és méltóságteljes megjelenést biztosított viselőjének. A mellükön összefogott, bal vállukon átvetett, majd a háton áthozott és jobb karjuk alatt előrevont, még egyszer a bal vállon átvetett anyag végét sokszor a bal karjukon hordozták. A jobb kéz szabad volt. A redőzés során a mell részen keletkezett kis öböl, a sinus, zsebként funkcionált, erszényt, zsebkendőt, irattekercseket tehettek bele. A toga színe szigorúan meghatározott volt. A hivatalra pályázók dísztelen, toga candida-t, azaz fehérített togát viseltek (innen a nevük, candidati). Díszített togák voltak a toga praetexta (bíborral szegélyezett toga), toga purpurea vagy picta, ami a király, a triumphator és a császárok megkülönböztetett viselete volt. A gyászolók és a vádlottak sötét tógát vettek fel.

toga1_sz_met.jpg

Toga. Kr.u.I.század. A kép forrása: The Metropolitan Museum of Art

A toga felöltésének módját mutatja meg ez a kisfilm:

 

Rossz idő esetén a toga fölé egy köpenyt vetettek, ez volt a paeneula. Csuklyás változata volt a birrus. A katonák a caracallus nevű rövid, testhez álló, csuklyás köpenyt hordták, melyet Marcus Aurelius Antoninus Augustus (Kr.u.188-217) vezetett be a katonai viseletekbe. A „divatreformja” oly sikeres volt, hogy rajta is maradt a Caracalla név, s ezzel vonult be a történelembe.A lacerna egy elöl nyitott, könnyű, vállra vethető és kapoccsal záródó köpeny féle szintén nagy népszerűségnek örvendett. 

birrusgalloroman_civilization1st_century_adreliefarlonmusee_luxembourgeois_archaeological_museum.jpg

Birrus.Kr.u.I.század. Arlon, Musée Luxembourgeois 

 

Női viseletek

A nők a férfiakéhoz hasonlóan tunikát, a tunica interior-t, stola-t és palla-t viseltek.

Stola

A tunica fölé felvett stola egészen a földig ért, esetenként hátul uszályban végződött. Oldalát, vállát dísztűkkel (fibula), mell alatt, vagy derék vonalon pedig övvel fogták össze. A férjes nők kiváltsága volt a viselése.

herculaneumie79_forumbath.jpg

Herculaneum, Kr.e.79. 

 

Palla

A palla pedig egy széles sál volt, melyet vállra borítva, köpenyszerűen hordtak,esetenként a fejükre, frizurájukra tűzték.

statue_of_the_priestess_eumachiatiberian_age_from_pompeii_naples_archaeological_museum.jpg

Eumachia szobra Kr.u.I.sz.Pompeii

 

A kezdetben egyszerű, szerény, általában fehér színű stola és a palla anyaga és színe a késő császárkorra igen változatosan hímzett és díszített lett. Minél magasabban helyezkedett el egy nő a társadalmi ranglétra fokán, annál finomabb anyagú és díszesebb volt ruházata. (Nem meglepő módon. )

notalcavalstolabanvillasanmarcoofstabiae.jpg

Nő stólában, tálcával a kezében. Villa San Marco, Stabiae.

pheito_es_erato.jpg

Freskórészlet Pompeii-ből.  Museo archeologico Nazionali de Napoli

A nők is felvették esősebb, hűvösebb időben a paeneula-t, azaz csuklyás bő köpenyt.

 

Subligaculum/Alsónemű

A rómaiak nem ismerték a mai alsónadrágot, vagy bugyit. Helyette ágyékkötőt viselt mindkét nem, amely rangtól függően durvább vagy finomabb anyagból készült. A textilt pelenkaszerűen kötötték magukra.

subligar.jpg

 A képen a gladiátorok alsóneműjének felkötési mozzanatai láthatók. 

 

A fennmaradt ábrázolások szerint ismerték a mai bikini elődjét is.

villa_romana_bikini_girls.JPG

Villa Romana

 

Hajviseletek, kalapok:

A rómaiak a hőség ellen a görögöktől átvett petasus nevű kalappal védekeztek, egyébként nem viseltek fejfedőket. 

vestitvs_petasvs01b.JPG

Férfi petasusban. Museo Nazionale Romano - Palazzo Massimo Roma IT. A kép forrása: www.roma-victrix.com

 

A császárkorban a férfiak a kopaszság elrejtése céljából hordtak parókát, de gyakran a kopasz fejrészt egyszerűen befestették. Arcukat vagy simára borotválták, vagy gondosan nyírott szakállt viseltek (bene barbatus = jólfésült).Hadrianus uralkodása alatt ismét a telt szakáll lett divatos.

7ea02246b9a829d9f363f8cb55e266ee14b422a7.jpeg

Augustus (szül: Caius Octavius) Kr.e.65-Kr.u.14.a Római Birodalom első császára. Szoborrészlet.

 

A nők igen változatos frizurákat viseltek. Szerették göndöríteni, tupírozni, magasra megemelni a hajukat, melyet szalagokkal, gyöngyökkel díszítettek. Szívesen viseltek póthajat, parókát. A legdivatosabb szín a vörös haj volt, utána a szőke következett. Mivel a római nők többsége sötétbarna hajú volt, így germán rabszolgáktól szerezték be a parókához szükséges áhított színű hajakat. Ismerték a hajfestést is.

49c5894c36f808554afaa0e500ff06ff.jpg

 c68038b37da74551dc9c5b84fa6ccea2.jpg

Fajjúmi múmia portré a Kr.u.I-IV.századból.

 

Lábbelik

Mind a férfiak, mind a nők lábukon sarut (calceus) viseltek, otthon pedig szandált (sandalia). A saru fűzése és színe elárulta viselője rangját. A patríciusok, előkelő hivatalnokok saruja pl. térd alatt szíjjal volt összefűzve és félhold díszítette. A katonák caligae-ja egyfajta szíjakból álló, nyitott, szorosan a lábra erősített, talpán szegekkel kivert bokacipő féle volt.

85ab91924a1a3422001f0fbddf2faee0.jpg

 

caligai_sz_foundqasr_ibrim_egypt_1st_century_bc_1st_century_ad.jpg

Caliga a Kr.e.I-Kr.u.I.századból. Találási helye:Quasr Ibrim, Egyiptom

 

Kiegészítők:

Kiegészítőnek a nők finoman megmunkált nyakláncokat,fülbevalókat, gyűrűket, csukló és karpereceket viseltek. A férfiak bal kezük gyűrűs ujján a pecsétgyűrűjüket hordták. 

2-3_sz_granatos.jpg

Gránátos fülbevaló, Kr.u.II-III.sz.Christie's

aranysmaragdkarkotokeso3szazad.jpg

Arany, smaragdos karkötő, Kr.u.III.sz.

fibula2_sz_pannoniametropolitanmuseum.jpg

Fibula. Pannonia, Kr.u.100-200. The Metropolitan Museum of Art 

A nagy meleg ellen pávatollból,vagy fa lapokból készült legyezőt használtak.

 

Szépítőszerek

A rómaiak sokat adtak a testi higiéniára, melyről számos közfürdő maradványa is árulkodik. Szerették az illatos olajokat, balzsamokat és egyéb illatszereket. 

glassparfumbottle1thccd.jpg

Parfümös üvegcse, a Kr.e.I.századból.

Végül nézzünk meg pár kockát Ridley Scott Gladiátor című, 2000-ben bemutatott filmjéből. Janty Yates ezekért a kosztümökért Oscar díjat kapott. 

a2899a17d19f5211bd770f21e9fed015.jpg

 silver4.jpg

 

 0d853ec8e70465f2308d5756a1f4bf0b.jpg

 69b9b0b1f4febc5fd845807612539b77.jpg

 87d855272dc38287fc1936a6cc1905b3.jpg

 92175_0.jpg

 Ha érdekel az ókor divat története, olvasd el ezeket a kapcsolódó cikkeket is: Létezett-e divat az ókori görögöknél? 

Divat az ókori Egyiptomban.

 Felhasznált irodalom: Képes divattörténet, Corvina kiadó, 1977, Római élet, Tankönyvkiadó, 1979.

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://contrapasso2.blog.hu/api/trackback/id/tr1113411427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efi 2017.12.04. 21:23:49

Hogy nem fagyott le a lábuk ? Pláne északabbra, de Rómában is lehettek 0 fokos telek.

inkvisitor 2017.12.06. 10:09:38

Kicsit más volt akoriban a hőérzet meg edzettség. Náluk északabbra sem volt ritkaság télen a mezítláb.
Még Móric Zsiga regényeiben is gyakran olvasható volt hogy reggelre megfagyott a víz a mosdótálban. És ez a lakószoba volt.
Nagyapám is mondta, hogy a laktanyában nem egyszer ébredtek arra, hogy havas a takaró. (az ablak luxus)