Contrapasso

Divat- tánc- és zenetörténet

Létezett-e divat az ókori görögöknél?

2017. július 23. 16:41 - Contrapasso

akilencmuzsaszobraforras123frcom.jpg

Nézegetve az ókori görög egész alakos szobrokat, óhatatlanul is a harmónia, a szépség jut az ember eszébe. Ugyan melyikünket ne érintett volna meg kultúrájuk, a ránk hagyott hihetetlen tudásuk.  A divattörténeti sorozat következő állomásaként nézzük meg tehát, hogy milyen viseleteket öltöttek magukra az athéni agóra járókelői. (A képen: a kilenc múzsa. forrás:123fr.com)

A görögök a Kr.e. VII-VI. században - ázsiai hatásra - vékony, ingszerű hosszú ruhákat viseltek, nyakán és ujján díszítéssel, fejükön frígiai sapkával.

Később, a perzsa háborúkat követően, a Kr.e. V. századtól kezdve az öltözködés fokozatosan átalakult,  és körvonalazódott az ókori görög viselet sajátja. Eszerint - más népekkel ellentétben -, szabás és bonyolultabb varrás nélkül készültek öltözékeik, pusztán hajtással és tűzéssel érték el a változatosan redőzött formákat.  A téglalap alakú textíliákat különböző módon tekerték magukra, így biztosították a sokszínűséget. 

Ez a ruházat praktikus és esztétikus is volt egyben, mégis ezeknek az egyszerű téglalap alakú textileknek a redőzését olyan művészi szintre emelték, mint korábban soha senki.

Alapvetően a férfiak és a nők viseletei nem sokban különböztek egymástól, így egy kis túlzással élve, nyugodtan hordhatták volna akár egymás ruháit is. A  polgárság és a metoikoszok ( letelepedett, polgárjoggal nem bíró személyek) között viselet tekintetében nem lehetett különbség. Az iparosokat, rabszolgákat általában meztelenül ábrázolták, vagy esetleg a felső testet félig, vagy teljesen szabadon hagyó, combközépig érő exomiszban (lásd lejjebb).

Khitón

A sémi szomszédoktól származó khitón nevű ruhadarab ión közvetítéssel jutott el a dórokhoz, és vált általánossá. Ez lett a ruhatár alapdarabja. A meleg éghajlat miatt igen kényelmes viselet lehetett ez az általában fehér, vékony lenből készített öltözék. Két téglalapot derékban összevarrtak, majd a felső részt a vállakon fibulákkal, derékban egy vagy két övvel rögzítették. Az övnél képezett visszahajtott redő, a kolposz, zsebként funkcionált. Ha az időjárás zordabbra fordult, több khitónt vettek fel, rövidebbet és hosszabbat is.

caryatid_erechtheionkhitontviselo.jpg

Khitónt viselő kariatida, Erekhtheion, Akropolisz, Athén. 

Diplodion

A diplodionnak nevezett viselet annyiban különbözött a khitóntól, hogy az anyagot vállban is visszahajtották, összetűzésüket szintén fibulákkal oldották meg.

diplodiaforrasworld4_eu.jpg

A kép forrása: world4.eu 

Peplosz,  khlaina

A dór eredetű, gyapjúszövet ruhadarab (nőknél peplosz, férfiaknál khlaina) varrás és szabás nélkül készült. Téglalapokból állították össze, oldalt nyitottan hagyták, a textilt felvétel után redőzték. Ezt viselhették a khitón felett is.

Ha itt-ott kilátszódott olyan testrész, melyet manapság illik eltakarni, az nem erotikus öltözködésre utalt, hanem arra, hogy ebben az időben a mezítelenség mindennapos és természetes dolognak számított.

800px-acropole_musee_athena_pensantepallasathenepeploszban.JPG

Pallas Athéné peploszt visel. Kr.e. 460. Acropolis Museum, Athén

 Himation

Hűvösebb időben himationt hordtak, amelyet magukon körbecsavartak, a vállon átvetett anyag végét karjukon tartották, a nők a fejükre is húzták csuklyaként. Amikor egy nő himationt viselt, illett a kezét benne elrejtenie. (Ennek okát nem sikerült kiderítenem.)

sophokleszhimation.jpg

A képen Szophoklész (Kr.e.497/496-406/405) drámaíró és tragédiaköltő himationban.

Ezen a videón a himation felvételét és különböző módon való viselését láthatjátok:

 

 Khlamüsz

Nemtől független viselet volt a khlamüsz, melyet utazáskor köpenyként terítettek a vállukra, elöl összekapcsolták.

lekythos_of_hermeskhlamuszben.jpg

A vázán a khlamüszt viselő Hermész látható (Kr.e.480-470)

Exomisz

Az exomisz (exomis) egy rövid, általában a fél vállat szabadon hagyó, derékban rögzített viselet volt, melyet elsősorban munkához vettek fel. Ezt a ruhadarabot viselték a fiatal fiúk és a katonák is.

exomis.jpg

Textilek

A kezdeti időkben a szöveteket nem festették. Később - a Kr.e. IV. századból ránk maradt textiltöredékek, valamint a szobrokon, reliefeken talált sokféle színnyom tanúsága szerint -, használtak színes anyagokat is, illetve különböző hímzésekkel díszítették ruházatukat.

Hajviseletek

A hölgyek a hajukat göndörítették, fésűkkel, szalagokkal kontyban feltűzték, fonatokkal díszítették. A dinnye fazon és a fáklya fazon igazán divatosnak számított. 

vorosalakosvazakre4sz.jpg

A képen: vázakép a Kr.e. IV. századból.

A férfiak rövid, göndör vagy göndörített hajukhoz arcukat vagy leborotválták, de bajuszt és szakállt is növeszthettek.

aiszkhuloszkre525-455.jpg

A képen: Aiszkhülosz (Kr.e. 525-456) tragédiaköltő.

Kiegészítők

Masztodezmosz

A nők viselték az un. masztodezmoszt (mastodesmos) is. Ezt a gyapjúból, vagy vászonból készült szalagot a ruha alatt, vagy a khitónon vállban keresztben átvetették és mell alatt megkötötték, így tulajdonképpen a melltartó ősének is tekinthető.Egyebekben alsóneműt sem a nők, sem a férfiak nem hordtak.

piraeus_arch_museum_athens_artemis_photo_by_giovanni_dall_orto.jpg

A képen: részlet Artemisz istennő szobráról. ( Kr.e.IV.század). Piraeus Museum, Athén. A fotót készítette: Giovanni Dall'Orto 

 Petaszosz

A nap forrósága ellen széles, hajlékony karimájú szalmából, gyapjúszövetből, vagy esetleg bőrből készült kalappal, a petaszosszal (petasus/petasos) védekeztek. Szárnyas kalapként Hermész, a hírvivők istenének szimbóluma lett.

achilles_embassy_louvre.jpg

A képen: Achilles, vázarészlet, Louvre.

Lábbelik 

Szandált mindkét nem tagjai húztak a lábukra, de otthon szívesen jártak inkább mezítláb.

artemissandalie1-2_szlouvre.jpg

A képen: részlet Artemisz istennő szobráról Kr.e. II-I. század. Louvre, Párizs

 Ékszerek

A nők szerették az ékszereket. Szívesen viseltek karkötőket, kar- és bokapereceket, nyakláncokat, fülönfüggőket, hajukban diadémokat.

forrasmetmuseumcakre200.jpg

A képen: karperec pár Kr.e. 200-ból. The Metropolitan Museum of Art, New York 

Mindezek után azt hiszem egyetértetek velem abban, hogy a címben feltett kérdésre a válasz egyértelmű igen, azaz létezett divat az ókori görögöknél.

Végezetül nézzünk meg néhány, a korszakot idéző filmes kosztümöt. Oliver Stone  2004-ben rendezte és mutatta be "Nagy Sándor, a hódító "(eredeti címén: Alexander)  című nagyszabású filmjét, melyhez a viseleteket Jenny Beavan tervezte:

129376_408140608_big.jpg

3b4e0ae8f7ad9cee038049b22f0241a6.jpg

 

nagysandorkritika2015_1.jpg

 

Felhasznált irodalom: Domanovszky Endre: Korok ruhái, Corvina, 1979; Képes divattörténet, Corvina, 1977. 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://contrapasso2.blog.hu/api/trackback/id/tr1512678651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KovácsLajos19 2017.07.24. 17:31:22

Kösz. Ez érdekes volt, könyvet megpróbálom beszerezni.

Contrapasso 2017.07.24. 18:10:51

@KovácsLajos19: Én köszönöm, hogy elolvastad. :)

arncht 2017.07.24. 22:31:41

Hat ezekutan nem csodalom, hogy sportolni puceran sportoltak...

KovácsLajos19 2017.07.25. 00:01:37

Bosszantó, hogy az iskolai tananyagot darálni kell a kollégáknak, hogy tartsák a menetrendet, míg külföldön az ilyen posztokhoz hasonló témákkal teszik, színessé szagossá a tárgyat. Kissé újra kellene gondolni a tantervet otthon.

Heinz-Günther 2017.07.25. 13:12:39

akit érdekel a téma, Münchenben a Glyptothekban és az Antikernsammlingban idöszakos kiállítás látható a görögök öltözködéséröl, 2017 október 8-ig látható
www.antike-am-koenigsplatz.mwn.de/de/antike-meisterwerke/sonderausstellungen/divine-x-design-das-kleid-der-antike.html